Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország 2014 után is szeretné megtartani a haltermelés fejlesztésére fordítható forrásokat, mivel csak ezek segítségével lehet elérni, hogy 10 év alatt a jelenlegi évi 22 ezer tonnáról 30 ezer tonnára növeljük az ágazat kibocsátását − mondta lapunknak Bardócz Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztályvezető-helyettese. Az unió halászati politikájának tervezett reformja − a halászat korlátozásával, illetve a harmadik országokból származó import mérséklése érdekében tett intézkedésekkel − meg is teremti a piaci igényt az édesvízi és a tengeri akvakultúrás haltermelés bővítésére. A világ halfogyasztása dinamikusan nő, az elmúlt években évi 20 százalékkal bővültek a fogyasztói igények. Ez pedig felértékeli a magyar haltermelést is.
Az Európai Halászati Alap 2014 utáni költségvetésének tárgyalása csúszásban van, egyelőre nem lehet tudni azt sem, mekkora lehet a tagállamokra jutó forráskeret. (A mostani támogatási időszakban Magyarország 34,8 millió forintból gazdálkodhat) Az uniós illetékeseknek legkésőbb 2013 márciusáig el kellene dönteniük, mekkora lesz a következő hét éves költségvetés végleges pénzügyi kerete, ezt követően, hogy az egyes uniós alapokra mennyi jut, illetve hogy ezekből mennyit használhatnak fel az egyes tagállamok.
Annyi már eldőlt, hogy az unió nagyobb szerepet és több forrást szán a halászattal szemben a haltermelésnek és nemzeti akvakultúra-stratégia megalkotását várja a tagállamoktól. Az Európai Bizottság továbbra is támogatja a halastavi környezetgazdálkodási programokat − ez kedvez a környezetbarát magyar tógazdasági haltermelésnek is. Ezt a jövőben is fenntartanánk − elsősorban az extenzív tógazdasági és az intenzív haltermelési rendszerek kombinációjára koncentrálva −, továbbá a VM tervei szerint olyan fejlesztési programot készítenénk, amely a természetes vizeken a halgazdálkodás dotációját helyezné előtérbe, mivel így például élőhelyfejlesztésre is lehetne támogatást igényelni. A tárca az elérhető bizottsági rendelettervezetek alapján már megkezdte a következő operatív program tervezését − bízva benne, hogy legalább a jelenlegi HOP-keretnek megfelelő összeg áll majd rendelkezésre 2014 után is.
A beruházási támogatások mellett megtartanák a közösségi célokra − marketing, tudományos kutatás, továbbképzések − fordítható keretet, új elemként a halőrzés finanszírozására is lehetne támogatást kapni. Szintén újdonság lesz a vidékfejlesztési célok támogathatósága az Európai Halászati Alapból, tervek szerint a horgászturizmusra, horgász- és halászkikötők fejlesztésére, halászhajók turisztikai célú átalakítására is lehetne forrást szerezni. (Utóbbi célokra valószínűleg a Leader-akciócsoportokon keresztül lehet majd pályázni.) Az ágazat régi kérésének megfelelően 2014 után az uniós kockázatkezelési mechanizmus része lehet a haltermelés, és szeretnénk valamilyen szintű támogatást adni a haltermelési biztosítások díjához − közölte Bardócz Tamás −, bár Magyarországon egyelőre egy biztosító sem kínál ilyen terméket.
