Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a külgazdasági stratégia magában foglalja az EU-val fenntartott kapcsolatokat, holott az valójában belgazdasági kereskedelemnek tekintendő, hiszen az unióban a külkereskedelmen alatt az EU-n kívüli kapcsolatokat értik − hívta fel a figyelmet Balás Péter, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának főigazgató-helyettese. Ebben a megközelítésben a magyar exportban a \"valódi\" kivitel aránya csupán 12−14 százalék, vagyis Magyarország elsősorban az EU többi tagállama felé nyitott gazdaság, az azon kívüli kapcsolatok átlag alattiak. A keleti nyitás politikájánál tehát van hova fejlődni, ám a legfontosabb kérdés az, hogy milyen exportképes árualapot tudnak előállítani a magyar kkv-k azokra a piacokra, ahol rendkívül éles a verseny.
Balás azt is a külgazdasági stratégia alakítóinak figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar exportban meghatározó multikra nemigen tudnak hatni, hiszen azok saját üzletpolitikájukat követik és nem is nagyon veszik igénybe a külgazdasági eszközöket. A következő években a globális növekedés motorja a feltörekvő régiókban − Ázsiában, Latin-Amerikában és bizonyos mértékig Afrikában − lesz, a fejlett országok növekedési kilátásai a gazdaság- és pénzügy-politikai hibák miatt korlátozottak. Ehhez képest Afrikáról, ahol alacsony bázisról indul a növekedés, alig esik szó a külgazdasági stratégiában, de érdemes figyelni Brazíliára is. Balás a hamarosan induló kereskedőházi rendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nincs lehetőség az exporttevékenység közvetlen állami vállalati támogatására, azaz egy állami tulajdonú külkereskedelmi cég működését alaposan át kell gondolni, hogy ne kerüljön összetűzésbe az EU szabályaival.
