Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Több dologgal is meg kell békülnie a politikai és a gazdasági elitnek − állapította meg Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Egerben. Egyrészt tudomásul kell venni, hogy a következő években lassul a magyar gazdaság növekedése, másrészt tény marad az ország európai beágyazottsága, harmadrészt pedig el kell fogadni, hogy egy szerény nyereségű bankrendszerre szükség van. Véleménye szerint a jövőben − a kormányoktól függetlenül − a magyarországi bankszektor vezetőinek kimeríthetetlen türelemre és alkalmazkodásra lesz szükségük.
Nincs Európában még egy olyan erős bankrendszer, mint a magyar − véli Patai. A válság éveiben ugyanis a tulajdonosok feltőkésítették a bankokat, míg eközben drasztikusan csökkent a magyar gazdaságban lévő hitel reálvolumene. Az extraprofitról szóló állításokkal szemben extra alacsony profitabilitás volt a magyar bankrendszerben: az 1994 és 2012 közötti időszakban az átlagos ROE-mutató (sajáttőke-arányos nyereség) értéke mínusz 3,2 százalék volt − mondta az elnök. Prognózisa szerint a jövőben az üzleti lehetőségek beszűkülnek. Egyrészt a lakossági hitelezés a következő években rosszabb lesz, mint korábban, másrészt az ingatlanfinanszírozás is rossz időket él, harmadrészt az országkockázat megnőtt. Az utóbbi része, hogy az önkormányzatok hitelminősítése megnehezült, nehezebb állami szereplőkkel üzleteket kötni, valamint a multinacionális cégek ma már nem akarják a magyar kockázatot \"futni\", ezért egyre inkább külföldről finanszírozzák leányaikat.
Egyetlen út, ha növelnék a bankrendszerben a magyar tulajdoni hányadot − fogalmazta meg gazdaságösztönzési javaslatait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ennek érdekében növelni kell a kkv-szektort ma is jellemzően finanszírozó szövetkezeti hitelintézetek piaci súlyát, illetve szabályozókkal, monetáris eszközökkel ösztönözni, hogy a cégek zöme magyarországi bankokon keresztül intézze hitel- és pénzügyeit. Az uniós források felhasználása kapcsán az elnök utalt arra, hogy azok nem javítottak érdemben az ország helyzetén, jelentős veszteségekkel rossz intézményrendszer épült ki. A következő ciklusban a források felét-kétharmadát gazdaságfejlesztésre kell fordítani az eddigi legfeljebb 30 százalék helyett − hangsúlyozta Parragh, aki szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel makrogazdasági feltételekhez kösse az uniós pénzek nyújtását.
