Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemrég indult a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia-piac összekapcsolása, magyar szempontból azonban már most sikertörténetnek tekinthető az említett kezdeményezés − tudtuk meg a magyar áramtőzsdét üzemeltető HUPX Zrt.-től. A szeptember 11-i indulás óta a magyar áramtőzsde másnapi kereskedésű piacán jelentősen mérséklődött az elszámolóárak volatilitása, az előzetes várakozásoknak megfelelően nőtt a korreláció a hazai és a nyugat-európai indexek között. A HUPX szerint mostanra gyakorlatilag eltűnt a német tőzsdével szembeni kockázati prémium, ami az év korábbi részeiben olykor elérte megawattóránként a 10 eurót is (a felár részben az elmúlt időszak balkáni szárazságának, illetve a devizapiaci bizonytalanság következménye volt). A tapasztalatok szerint hasonló kedvező tendencia figyelhető meg a hosszabb távú havi és éves termékeknél is.
A cseh−szlovák−magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piac implicit aukcióra épül, a kereskedelmet megalapozó kalkulációs algoritmus egyidejűleg veszi figyelembe az energia kereskedelmi áramlását és a felhasználható határkeresztező átviteli kapacitást. A határkeresztező kapacitások jobb kihasználását jelzi, hogy a kereskedett órák árai nagy részben megegyeznek a három összekapcsolt piacon. Az új rendszerben Szlovákia központi integrációs szerepe több szempontból is értelmezhető a HUPX szerint, a villamosenergia-áramlások oldaláról az ország erős exportáló pozícióba került, miközben Csehország főleg importőrként volt jelen a kereskedésben (Csehországban nagymértékben csökkent a likviditás szeptember elejére).
Magyarország és Szlovákia között a hajnali órákban a magyar kivitel, egyéb időszakban pedig a behozatal jellemző, Magyarország nettó pozíciója az export-importot tekintve (a tőzsdén) gyakorlatilag zérus. A felhasználható napi kapacitások szempontjából alapvetően a csúcsidőszakban jelentkezhet szűk keresztmetszet néhány órában, a szlovák−magyar importirányban ezzel együtt átlagosan 50 százalékban használták ki az elérhető napi kapacitásokat. Az integráció új perspektívát is teremtett a piac fejlődése szempontjából: Magyarország a páneurópai kereskedelmet tekintve tranzitországnak tekinthető és egyben az utolsó transzparens kereskedési lehetőséget jelenti a balkáni régió előtt, a dél-európai államok ingadozó energiaigénye korábban szignifikáns hatással jelent meg a HUPX platformján is. Ez azonban a cseh−szlovák−magyar integrációval megváltozott, a három piac mérete és likviditása tompítja az áringadozásokat és stabilitást eredményezett a régióban.
