Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt időszakban Magyarországon az energiaszektor beruházásainak 60-70 százalékát külföldi cégek hajtották végre, a mostani gazdaságpolitikai megközelítés pedig nem különösebben segíti a beruházókat − fogalmazott Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az egyre nagyobb állami szerepvállalás az energiaszektorban, a nonprofit jellegű működés, illetve az a tévhit, hogy a magyar fogyasztók magas energiaköltségét extraprofitok okozzák, nagyban \"elkedvetlenítik\" és bizalmatlanná teszik a külföldi befektetőket.
Mindez azért jelenthet különösen nagy problémát, mert az energetikában hosszú távú megvalósítással és megtérüléssel kell számolni. Hegedűs úgy látja, ez az a legfontosabb probléma, ami a jövőbeni fejlesztéseket megkérdőjelezi. Jelenleg egy olyan szerencsés helyzet áll fenn Magyarországon, hogy bőven van termelési kapacitás − bár ennek egy része elavultnak számít −, a gazdasági növekedés kilátásai pedig nem ígérnek gyors igénynövekedést a villamosenergia-szektorban. A beruházások visszaesése vagy stagnálása 2020-ig ebből adódóan nem okoz majd ellátási problémákat, a versenyképességet azonban súlyosan rontja. Hosszabb távon azonban 5-6 ezer megawatt áramtermelő kapacitást kell lecserélni vagy modernizálni, ami óriási fejlesztési pénzeket igényel majd.
A nemzetközi környezetet és a globális árakat erőteljesen meghatározza az amerikai nem hagyományos földgázkitermelés és az Egyesült Államok exportőri szerepe. Hegedűs szerint ugyanakkor együtt kell élni azzal, hogy az energia drága, és az is marad, a kérdés tehát az, hogy mire fordítjuk ezt az energiát, illetve hogy milyen energiatakarékossági lépések történnek. Az energiával összefüggő költségek Magyarországon az EU−27 átlagának mintegy kétszeresét teszik ki, ezt a relatív rossz helyzetet a szakember szerint csak gazdasági fejlődéssel lehet \"kinőni\".
| EU27 | 9,8 | 10,7 | 11,7 |
| Magyarország | 18 | 18,3 | 20,3 |
| Forrás: GKI Energia |
