Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Habár a családi házak adják a magyar épületállomány kétharmadát, az ezektől teljesen eltérő döntési mechanizmussal rendelkező többlakásos épületek energetikai felújítása is komoly odafigyelést igényel, hiszen ezek is hatalmas megtakarítási potenciált rejtenek − mondta lapunknak Király Zsuzsanna, az Energiaklub Küszöbön a felújítás projektjének vezetője. A többlakásos épületekre jellemző, hogy egy-egy ablakcseréről, bizonyos esetekben a fűtési rendszer korszerűsítéséről akár egyéni szinten is dönthetnek a tulajdonosok, a homlokzati felújítások, szigetelések vagy például a szintén energiamegtakarítást eredményező liftkorszerűsítések, illetve a szellőzőrendszer korszerűsítése azonban már közös döntést igényel, ami sok esetben bonyolultabbá teszi a folyamatot. A terület jelentőségét növeli Király szerint, hogy ezen épületek felújítása bizonyos szempontból − beruházási oldalról − gazdaságosabb is lehet, mint a családi házaké, hiszen például egy állványozással akár több száz lakás szigetelése is megoldható, a fejlesztés azonban szinte mindig nagyobb koordinációt igényel, ráadásul több tíz, esetenként több száz millió forintos munkálatokról van szó.
Az Energiaklub modellszámításai szerint például egy 4 szintes, 32 lakásos XIX. századi társasház teljes energiaköltsége évi 9,5 millió forint, ami lakásonként átlagosan 300 ezer forintot jelent. Az ablakcsere 9,7 millió forintos beruházása évente 600 ezer forint megtakarítást hozhat, a beruházás pedig 16 év alatt térülhet meg. A külső hőszigetelés 12 millió forinttal számolt költsége idei árakon már 4 év alatt, a két fejlesztés 21,5 millió forintja pedig együttesen már 6 év alatt megtérülhet az évi 3,7 millió, lakásonként 115 ezer forint megtakarításból. Egy, a példában szereplő ház teljes felújítása közel 60 millió forintba kerül a modellszámítás szerint, ami 6,7 milliós évi megtakarítás mellett 5 év alatt hozza be az árát, az épület fajlagos energiaigénye pedig az A kategóriának megfelelően négyzetméterenként 96 kilowattóra lesz évente.
A másik példa szerint egy régi (1960 előtti) építésű családi téglaháznál ablakcserével 580 ezer forint beruházás mellett jelenlegi energiaárakon évi 25 ezer forint spórolható meg, ami meglehetősen hosszú, 24 éves megtérülési időt jelent. A külső hőszigetelésre kalkulált 1,1 millió forintos beruházás az évi 170 ezer forint megtakarításból azonban már 7 év alatt megtérülhet, míg a két megoldás együttesen szintén 7 éves megtérülési időt ad ki, a komplex felújítás 3,6 millió forint költsége pedig 380 ezer forint évi spórolással 9 év múlva lesz nullszaldós.
Király szerint a többlakásos épületek számára a legfontosabb kezdő lépés, hogy szakértő bevonásával indítsák el a felújítási folyamatot, hiszen általános választ nem lehet adni arra a kérdésre, hogy mely lépésekkel érdemes kezdeni a beruházást. Az épületek és a tulajdonosi szempontok sokfélesége mellett természetesen vannak olyan irányok, amelyeket érdemes figyelembe venni − például először az épület hőigényét kell csökkenteni szigeteléssel, ablakcserével, az új fűtési rendszert pedig ehhez kell méretezni − a megtakarítások és a beruházás egészének előzetes számításaihoz azonban megfelelő szaktudásra van már szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy mind a pályázati, mind a banki források igénybevételéhez egyre többször energetikai tanúsítványra és háttérszámításokra van szükség, hogy a finanszírozók is tisztában legyenek a beruházások megtérülési adataival. Az egyedi megoldásokat is az ilyen szakanyagok alapján lehet kidolgozni, hiszen például egy elavult kazán cseréje adott esetben fontosabb lehet az épületben lakók számára, mint az ablakcsere − azokat a területeket kell megtalálni, ahol a rendelkezésre álló összeg a lehető legjobban hasznosul − tette hozzá Király.
