Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő időszakban, 2013 és 2020 között jelentősen megváltozik a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedésének rendje − mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője. A leglényegesebb módosulás, hogy az ez év végén záruló második kereskedési időszakban a kvóták nagy részét ingyen osztották ki, ezzel szemben a következő időszakban az összes értékesíthető mennyiség fele árverésen kerül majd a felhasználókhoz. Emellett vannak olyan, nem az emissziókereskedelmi rendszer hatálya alá eső szektorok, mint a közlekedés, a mezőgazdaság vagy a hulladékgazdálkodás, ahol a becslések szerint az EU által megengedetthez képest Magyarországnak lesznek megtakarításai − tette hozzá Kaderják.
A REKK becslései szerint 2013 és 2020 között évente 30-40 milliárd forint többletbevételre tehet szert Magyarország (a jelenlegi, tonnánként 7 eurós kvótaárakkal számolva), amennyiben az uniós kormányok úgy döntenek, hogy szűkítik az európai kvótakínálatot, a bevételek is jelentősen nőhetnek. Ilyen tétel nem volt az elmúlt időszakban, a kvótákat döntően ingyen kapták a cégek, amelyek ezeket adott esetben értékesítve tehettek szert forrásokra. Az állam csupán azon kvótákat adhatta el, amelyek a kiotói kibocsátási jogok kategóriájába tartoztak.
A kvótabevételek alakulását azonban jelentősen befolyásolhatja, ha az ország által részben a korszerűtlen erőműparkra hivatkozva kért derogációt (átmeneti halasztást) elfogadja az Európai Bizottság − amit egyébként a másik hét érintett állam esetében már megtett a testület. Pozitív döntés esetén a kvóták egy részét továbbra is ingyen kaphatnák a hazai áramtermelők, a magyar költségvetés azonban ebben az esetben csak évekkel később érhetné el a 30 milliárd forint bevételi értéket, amit egyébként a klímavédelemhez kapcsolódó fejlesztésekre kell fordítani.
