Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A túltámogatottság helyett jelenleg alultámogatottság jellemzi a magyar távhőszektort, miután a termelői, áramoldali támogatásról a szolgáltatókhoz és hőalapra került a támogatás. Mindezt azonban a korábbi jól jövedelmező időszakkal együtt kell figyelembe venni − fogalmazott Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MATÁSZSZ) elnöke, aki szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem tartható fenn. A kötelező átvételi rendszerből tavaly kikerült, kapcsoltan hőt és áramot is termelő erőművek leállásával a kazánok használatára kényszerülnek a távhőtermelők, ami nonszensz, abszurd és szükségszerűen átmeneti helyzetet eredményezne Fekete szerint.
A 655 ezer magyarországi távfűtött lakás hőellátását 2009-ben több mint 80 százalékban gázalapú termelésből fedezték, bár Fekete szerint − az európai példák alapján − a távfűtés az egyre növekvő megújulóenergia-hasznosítás eszköze is lehetne. Itthon azonban a távfűtést a legtöbb esetben a lakótelepfűtéssel azonosítják, annak minden szociális és anyagi problémájával együtt. A vezérigazgató szerint a távhőárak átlagosan a gázszolgáltatással azonos szinten állnak; ahol régóta alkalmazzák a geotermikus hőtermelést, ott akár évi 100 ezer forintból is megoldható egy átlagos lakás fűtése. A Főtáv is indított geotermikus projektet, de ez egyelőre nem tette lehetővé a fogyasztói árak csökkentését.
