Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legkorábban szeptember utolsó vagy október második hetében kezdődhet meg az informális egyeztetés a jövő évi minimálbérről, a garantált bérminimumról, az országos bérajánlásról, illetve az elvárt béremelésről − vélekedett a Napi Gazdaság érdeklődésére Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) még nincs kitűzött időpont erre, a VKF múlt heti monitoring ülésén csak a két új kis adóval kapcsolatos részletekről volt szó. Van már azonban szakszervezet, amely konkrét követelést fogalmazott meg: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetsége szerint legalább 100 ezer forintos minimálbérre lenne szükség 2013-ban.
Ahhoz, hogy tárgyalni lehessen, tudni kellene, mi befolyásolhatja a keresetek alakulását, vagyis az adótörvények és a költségvetés tervezett számai mellett ismerni kellene egyrészt, hogy az elvárt béremelés mennyire valósult meg 2012-ben, másrészt hogy az új Munka törvénykönyve mennyire torzítja a kereseteket. Az elvárt béremelés teljesüléséről nincsenek pontos adatok: a bevallásokat kezelő adóhivatal szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes válaszadó, a tárcától pedig lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A KSH-adatok felhasználásával, illetve a tagszervezeteink megkérdezésével készített becslésünk szerint legfeljebb 40 százalékban teljesülhetett az elvárt béremelés és a munkavállalók 40-50 százaléka kaphatott bármiféle kiegészítést − mondta lapunknak Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője. Tudnak olyan vállalkozásról, ahol minden dolgozó megkapta a teljes elvárt emelést, illetve olyanról is, ahol csak kisebb kompenzációt tudtak adni a dolgozók egy részének. A statisztikát az is torzíthatja, hogy több cégnél nemcsak az elvárt emelésre jogosultak keresetét, hanem a menedzsment béreit, juttatásait is megemelték. Utóbbira túlnyomórészt a legjobban menő ágazatokban volt példa, emellett a legtöbb minimálbérest foglalkoztató ágazatokban volt átlagon felüli a teljesítés. A szakszervezet szerint jövőre a reálkeresetek szinten tartásához szükséges emelésre koncentrálnak. Ez legkevesebb bruttó 5 százalékos emelést feltételezne − tekintve az idei, várhatóan 4 százalékos átlagos reálbércsökkenést, a hatszázalékos idei, jóindulatúan 5 százalékosra becsült jövő évi inflációt −, ami komoly ellenállást válthat ki a munkáltatókból. A szakértő szerint egyébként a foglalkoztatás érdemi bővüléséhez minden feltétel hiányzik.
Elsősorban a nettó minimálbér emelésére kellene összpontosítani, hiszen idén ez elmaradt, ráadásul az új adók, mint a telefon- vagy a tranzakciós adó, tovább csökkentik a vásárlóértékét − véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke, hozzátéve, hogy legalább az idei létminimum szintjét el kellene érni. Szerinte a tárgyalások csúszni fognak, mivel a munkáltatók csak mostanság kezdik felfedezni, illetve a kollektív szerződések újratárgyalásakor alkalmazni az új Munka törvénykönyve számukra kedvező lehetőségeit. Ezek közé sorolta Borsik a munkaidőalapot megnövelő, évi 250 órára emelt rendkívüli munkavégzést, a műszakpótlék számításának változásait, az általános pótlékok alapbéresítését, illetve az általánosan alkalmazhatóvá tett távolléti díjat. Az eddigi tapasztalatok szerint döntően a műszakpótlékok miatt csökkentek a keresetek, különösen az állami vállalatoknál, ahol a kollektív szerződésben sem lehet eltérni az új Mt. rendelkezéseitől. A versenyszférában a kollektív szerződés túlnőhet saját jelentőségén − emelte ki Borsik −, mivel a kereseti veszteségek korrekciójára is lehetőséget ad.
