Haldoklik a pénztári kedvezmény az szja-ban

Alaposan átrajzolta az szja rendszerét a családi adózás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) tájékoztatása szerint tavaly több mint egymillió magánszemély vette igénybe gyerekei után az adóalap-kedvezményt, amely így összesen 180 milliárd forint szja-csökkentést jelentett a körnek. Ez átlagosan 14,7 ezer forinttal kevesebb levont szja havonta − egy gyerek után tízezer, kettő után összesen húszezer, három és annál több gyerek után pedig 99 ezer forint a megspórolható adó, vagyis a szórás elvben nagy.

Valójában az adatok azt mutatják, hogy sok maradt a rendszerben. Az egygyerekes kedvezmény kihasználtsága a legnagyobb − ehhez legalább tízezer forint adót kell fizetni, ehhez nagyjából a minimálbér szükséges, míg két gyereknél már 130 ezer forint bruttó bér szükséges. Három vagy annál többnél pedig 530 ezer forintot meghaladó bérre van szükség a teljes kedvezmény igénybevételéhez.

Az 508 ezer egygyerekes igénylőnél az megspórolt adó átlagos összege majdnem kilencezer forint, a 350 ezer kétgyerekesnél a lehetséges húszezerhez képest már csak 16 ezer. A szakadás a sok gyereket nevelőknél jön: három vagy annál több gyerek után nagyjából 160 ezren vettek igénybe kedvezményt, ám a spórolt adó a lehetséges 99 ezerhez képest átlag 31 és 39 ezer forint között mozgott. Vagyis a sokgyerekesek túlnyomó többsége igen alacsony jövedelemmel rendelkezik a kedvezmény nyújtotta lehetőségekhez képest.

Az átlag 14,7 ezer forinttal a családi lett a legjelentősebb kedvezmény. Az alaposan megkurtított adójóváírás havonta csak kilencezer forintot hozott − annak maximuma egyébként is csak 12 ezer forint. Összességében ez a kedvezmény kerül a legtöbbe, tavaly 360 milliárd forintot emésztett fel, s 3,3 millióan vették igénybe. Ez azonban még így is sokkal kevesebb, mint a 2010-es, amikor 160 ezer fővel többen kapták, s összesen 484 milliárd forintot emésztett fel.

A családi adókedvezmény összességében így csupán nagyjából 60 milliárd forintba került. Ez meg is látszik az szja-terhelésen: ez 13,7 százalékos volt, ami 2,5 százalékkal kisebb, mint a 2010-es. A csökkenés nem jelentkezett mindenkinél, a gyermektelenek (illetve akiknek nagykorú a gyereke) nem sokat élvezhettek a változtatásból. A tavalyi átlagbér − cafeteria nélkül − bruttó 159 ezer forint volt.

A felső kulcs megszüntetése miatt vannak olyan kedvezmények, amelyek durva csökkenést mutatnak − kérdéses, hogy tekinthetők-e ezek a konstrukciók életképesnek a jövőben. Az önkéntes pénztári befizetések eddig fixen tízmilliárd vagy a feletti kedvezményt hoztak, tavaly azonban iszonyatos zuhanás következett be, mivel a befizetett összegnek harminc helyett csak a húsz százaléka lehetett kedvezmény. A tavalyi tíz- után csak 6,9 milliárd forintot tett ki.

Nem mutat szebb képet a nyugdíj-előtakarékossági számlához tartozó kedvezmény sem: 3,3 milliárd után 2,7 milliárd forintot tett csak ki. Ugyanakkor az igénybe vevők száma nem változott érdemben, nagyjából 33 ezer fő élt vele. Ezzel szemben az önkéntes pénztári befizetéseknél 50 ezren tűntek el: két éve még 470 ezer igénybe vevő volt, tavaly pedig már csak 424 ezer.