Megérkezett az Európai Bíróságra az első ügy, amely az ágazati különadók kiskereskedelmi láncokat érintő rendelkezését támadja − a testülethez a Székesfehérvári Törvényszék továbbította a hozzá érkezett ügyet. Az ágazati különadókból 160 milliárd forintot tervezett beszedni az állam évente − ez nagyjából sikerült is −, ebből 30 milliárd forint volt a kiskereskedelmi láncok terhe, a többit az energetikai és a távközlési cégek fizették.
Egy székesfehérvári székhelyű társaság − a Hervis sportáruház − szerint a kiskereskedelmi láncokat sújtó különadó több ponton is sérti a közösségi jogot. Állítása szerint a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányosan kezeli a hazaiakhoz képest, emellett a cég működési modelljét illetően is megkülönböztetéseket tesz, a saját hátterű vállalatokat keményen megterheli, míg a franchise-modellben működőeket alig érinti. Az adót a bevétel alapján kell kiszámítani, annak mértéke progresszív − minél több a bevétel, annál magasabb kulcsú az adó. A saját hálózatot működtető vállalatnál, ahol egy társaságban jelenik meg a bevétel, hatalmas az adóteher, míg a franchise-hálózatban, ahol adott esetben a bevétel szétterül több tucat vagy akár száz cégben, alig érezhető az adó.
A pereskedő cég szerint ez diszkriminatív. Az elmúlt két évben és idén is a fő befizetők a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi cégek, így különösen a Tesco, az Auchan és a Spar − ők fizetik a 30 milliárd forint tetemes részét. Ehhez képest a magát a legnagyobbnak tartó CBA technikai okok miatt − mivel franchise-modellben működik − alig valamennyit. Az anyavállalati szinten a Spar-csoporthoz tartozó Hervis itthon ugyancsak franchise-rendszerben működik, így a bírósági állásfoglalás \"politikailag korrektnek\" és logikus lépésnek tűnik. A különadó (2012-vel együtt nagyjából 90 milliárd forint) a tőkeösszegnél nagyobb \"kárt\" nem okoz a kiskerskedelemben, piaci elemzők szerint az összeget a cégek fejlesztésekre és ezzel együtt létszámnövelésre használták volna. Az elmaradt beruházásokból származó bevételkiesést azonban eddig nem számszerűsítették.
A jogi kérdés a Hervis ügyében, hogy valóban diszkriminatív-e a különadó. A jogszabályban ugyanis nem szerepelnek olyan fogalmak, mint \"külföldi\" vagy \"magyar\", de a franchise sem. Az állam érvelhet azzal is, hogy ha lenne magyar tulajdonú hipermarketlánc, annak is kellene adóznia, illetve a külföldi tulajdonú franchise is élvezi az alacsonyabb terhek nyújtotta előnyt − a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértő ezért nem tartja valószínűnek a sikert. Az adók bevezetésekor ráadásul az Európai Bizottság fogalmazott meg ugyan aggályokat, ám a távközlési és nem a kisker különadóval kapcsolatban.
| 2010 | 151 |
| 2011 | 172 |
| 2012 | 77* |
| 2013 | 5** |
| *első héthavi, terv 155, **áthúzódó bevétel | |
| Forrás: MÁK, költségvetés |
