Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ugyan a brüsszeli jóváhagyás még mindig hiányzik, az Orbán-kormány mégis vállalta, hogy kétéves előkészítés után hatályba lépteti a magyar termék rendeletet. Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza, hogy szeptembertől milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a \"magyar termék\", a \"hazai termék\" és a \"hazai feldolgozású termék\" jelölés. A gyártók önkéntesen vállalhatják a rendelet betartását, ami ráadásul egy év türelmi időt ad az előírásainak nem megfelelő minősítésű áruk forgalomba hozatalára. E termékek a minőségmegőrzési idejük végéig forgalomban tarthatók lesznek. A jogszabály azonban nem fogalmaz meg semmiféle szankciót arra az esetre, ha a türelmi idő letelte után valaki nem az előírások szerint alkalmazza az adott reklámértékű kifejezést.
A jövőben az élelmiszer-előállítók döntésén múlik majd, vállalják-e, hogy a teljes élelmiszerláncban nyomon követhetőséget biztosító adminisztráció vezetésével igazolják, hogy terméküknél az alkalmazni kívánt elnevezés csomagoláson való feltüntetése megfelel-e az előírásoknak. Egyelőre nincsenek adataink arról, hány vállalkozás él majd a rendelet adta lehetőségekkel − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Véleménye szerint sok vállalkozás alkalmazza a jövőben is az eddigi jelzéseit. A rendelet szerint ugyanis kizárólag a minősítés tartalma a döntő, azonban nem egységesíti a már alkalmazott jelöléseket, ábrákat, védjegyeket és nem rendel egységesen alkalmazható logót, mintát az egyes kategóriákhoz.
Az új minősítések bevezetése, az átállás folyamatos lesz, mivel az új minősítési rend kialakítása − az előírt nyilvántartás megszervezése, a csomagolóanyagok áttervezése és az újak beszerzése − időigényes. Az egyéves türelmi idő elég lehet annak mérlegelésére, hogy az élelmiszer előállítója számára megtérül-e az alkalmazkodás. Szakértők szerint a legkönnyebben a hagyományosan magyar alapanyagokból dolgozó pékeknél, a zöldség-gyümölcs feldolgozásban, a baromfiiparban, illetve a a borászatban tudnak majd megfelelni a gyártók a rendelet előírásainak, míg a legnehezebb stratégiai döntésekre várhatóan a húsipari és tejipari cégek kényszerülnek.
Hazai termék: az alapanyag több mint fele hazai eredetű, a feldolgozás pedig itthon történik.
Hazai előállítású termék: a hazai eredetű alapanyag aránya 50 százaléknál kisebb, a feldolgozás viszont itthon történik (nem vehető figyelembe feldolgozási tevékenységként a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és jelölés).
