Egyelőre csak ismerkednek a termelők a pár hete megjelent bortörvény-módosítással, de még számos kérdés tisztázásra vár, amit az előkészítés alatt lévő végrehajtási rendeletektől remél az ágazat. A keret jellegűvé átalakított törvényből számos, a termelők és borászok adminisztrációs kötelezettségeire vonatkozó passzust töröltek, ezek hatása már rövid távon is érzékelhető lesz. A jogalkotó egyébként is arra törekedett, hogy az uniós borjogban már szereplő passzusokat kihúzza a jogszabályból, illetve hogy a kisebb horderejű kérdéseket − mint például a szőlő eredetigazolásának formátuma − később rendeletekkel szabályozhassa. A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A jó minőségű borseprő felhasználásával a jövőben már a magyar szeszesital-előállítók is készíthetnek majd borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük.
A legnagyobb érdeklődéssel kétségkívül az ültetvények kényszerhasznosításával kapcsolatos passzusokat értelmező végrehajtási rendeletet várja a szakma. A tavaszi ülésszakban elfogadott módosítás ugyanis lehetővé tette, hogy ha a gazdálkodó, tulajdonos az ültetvényét két éven keresztül nem vagy nem az előírások szerint műveli és nem reagál a felszólításokra, akkor a hegybíró meghirdetheti művelésre az ültetvényt .Az elhagyott ültetvényeknél a szabályozás csak a legvégső esetben engedélyezi a kivágást, így elkerülhető, hogy szőlőterületeink tovább csökkenjenek. A kényszerhasznosítás várhatóan nem érint majd több ezer hektáros területeket, de lehetőséget ad az egybefüggő táblák közepén lévő elhanyagoltabb ültetvények okozta növény-egészségügyi kockázat, illetve az emiatti többletköltségek mérséklésére. A szükséges eljárásrend viszont még hiányzik és számos pont homályos − ilyen például a kényszerhasznosított ültetvényen elvégzett műveletek költségeinek megosztása a tulajdonos, illetve a hasznosító között, vagy az, hogy ki lehet hasznosító, milyen szabályok alapján bonyolítsák le a pályázatot. Egyelőre nem lehet tudni, mikorra készülhet el a rendelet.
Szintén a jogszabály újításai közé tartozik, hogy a telepítési és kivágási engedélyezés átkerült a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegybírókhoz. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) jelenleg is dolgozik a szükséges informatikai háttér megteremtésén, illetve az uniós auditszabályoknak való megfelelésen is − ez feltétele a tevékenység elvégzésének −, emellett azonban még számos jogszabályi akadályt el kell hárítani. A HNT a feladat ellátásához elengedhetetlennek tartja, hogy a hegybírók ingyen hozzáférhessenek a földtulajdoni és földhasználati nyilvántartásokhoz. A részletek kimunkálására, illetve a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésére még van idő, a törvény ezen passzusait 2013 augusztusától kell majd alkalmazni.
