Kellemetlen meglepetés érheti a külföldre tartó magyarokat

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egy külföldön élő olvasónk tájékoztatása szerint 2005. december 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan kapott felszólítást az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, és az adóhivatal által követelt összeg meghaladta a 183 ezer forintot. Olvasónk esete nem egyedi. Az új, külföldön elképzelt élet felépítése előtt − úgy tűnik − többen megfeledkeznek a kijelentkezési kötelezettségükről. Amennyiben ugyanis a kijelentkezés elmulasztása miatt az illető továbbra is állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezik, belföldi jogállásúnak minősül. A belföldi személy viszont, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a törvényben meghatározott valamely jogcímen, társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A törvény nem tudása persze nem mentesít a hatálya alól, de attól még kellemetlen meglepetésként érhet bárkit, ha hirtelen egy több százezer forintos számláról kap értesítőt, nem beszélve az ennek elintézésével járó maceráról. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése azonban manapság különös aktualitást kaphat annak fényében, hogy − mint azt közvélemény-kutatások is mutatják − egyre többen vállalnának munkát külföldön, vagy egyre több diák gondolja úgy, hogy tanulmányait valahol Magyarország határain kívül folytatja − e járulékfizetési kötelezettség pedig rájuk is vonatkozik.

A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldön dolgozók helyzetének megítélése attól függ, milyen országban dolgoznak, illetve élnek életvitelszerűen. Ha például EGT (európai gazdasági térség)-tagállamban (az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), vagy olyan országban, amellyel a kérdést rendező nemzetközi egyezményt kötött Magyarország, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük még akkor sem, ha belföldi állandó lakóhelyüket nem szüntetik meg. Fontos azonban különbséget tenni a kettős adóztatást elkerülő egyezmények és a tb-egyezmények között. Hiába van ugyanis Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye az adott országgal, ez nem vonatkozik a társadalombiztosításra is − hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére Gerendy Zoltán, a BDO vezető adópartnere. Ez a helyzet például a magyarok között szintén népszerű célországként választott Egyesült Államok esetében is. Az adóhatóságnak egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de az e szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplőkről ugyan havonta szolgáltat adatokat, de a magyar társadalombiztosítási rendszer a külföldi munkavégzésről csak akkor szerez tudomást, ha az adózó erről bejelentést tesz (amit az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon kell megtenni a külföldi munkavégzés megkezdését követő 15 napon belül). Ha harmadik országban történik a munkavégzés, akkor a belföldi személy nem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. 2007-ben 132 ezer embernek kellett egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, 2011-ben pedig csaknem 270 ezernek, idén pedig már 288 ezer fölött jár az érintettek száma.