Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szervezett bűnözőknek nevezte a Németországban működő svájci bankokat a Deutschlandfunk rádiónak adott vasárnapi interjújában Sigmar Gabriel, az ellenzéki szociáldemokrata párt (SDP) elnöke, aki azután ragadtatta magát erre, hogy újabb hullámokat kezd vetni a svájci−német adózási vita, pontosabban az erről szóló egyezmény ratifikálása.
Hosszú tárgyalássorozat után egy éve került tető alá a svájci bankszámlával rendelkező német polgárok adóztatását rendező megállapodás: az érintettek e szerint egy egyszeri díj megfizetésével legalizálhatják svájci vagyonukat, utána pedig annyi adót fizetnek évente, mintha Németországban tennék ugyanezt − ám megőrizhetik anonimitásukat. A megállapodást Svájc már ratifikálta, Németország azonban még nem, és a kormánynak nincs is meg a szükséges többsége az SPD támogatása nélkül. Ennek megszerzése azonban egyre nehezebb, nemcsak azért, mert az SPD elnöke a bankok elleni fellépést akarja kampánya középpontjába állítani a jövő évi parlamenti választások előtt, hanem azért is, mert időközben az adóelkerülőket saját kontójukra üldöző tartományok is bekavartak a megszerezhető pluszbevétel reményében. (Németország polgárai becslések szerint összesen 150 milliárd eurót tartanak svájci bankszámlákon, az utánuk járó adóból 7 milliárd eurónak kellene befolyni.)
A szociáldemokrata irányítású Észak-Rajna-Vesztfália kormánya a múlt héten ismerte el, hogy feltételezett adóelkerülők adatait tartalmazó cd-ket vásároltak svájci bankoktól (ilyesmire már volt példa, más német hatóságok részéről is). A tartomány pénzügyminisztere, Norbert Walter-Borjans a hét végén több, német, illetve svájci lapoknak adott interjúban közölte: továbbra is vesznek majd ilyen adatokat, ha az információk hasznosak lehetnek. Szerinte ezzel elérhetik, hogy a csalók egyezmény nélkül is deklarálják külföldön tartott vagyonukat és különben is, amilyen ügyesek a svájci bankok − mondta egy ottani lapnak Walter-Borjans −, a pénzeket már olyan eszközökbe teszik, amelyeket nem érint a megállapodás. (A Financial Times Deutschland a múlt héten írt arról, hogy a most megvett cd-ken levő információk szerint a svájci bankárok abban is segítik klienseiket, miként vihetnék tovább pénzüket, például Szingapúrba.)
A német szövetségi kormány hevesen ellenzi, hogy bárki, bármiféle előnyök reményében bankokból kilopott információkat vásároljon; álláspontjuk szerint csak az adózási egyezmény betartásával lehet tartós eredményt elérni. Svájcban pedig nagy felháborodást váltott ki az újabb ügy − idén már elfogatóparancsot adtak ki három adatvásárlásban érintett német illetékes ellen −, különösen az adózási egyezményeket amúgy is ellenző pártok körében. A svájci bankszövetség is a megállapodást támogatja − számukra egyértelműen az a rossz hír, hogy kiszivároghatnak tőlük adatok, hiszen még a mai válságos időkben is 2 ezer milliárd dollár körüli összegre teszik az általuk kezelt vagyon összegét. A bankokat ugyancsak aggasztja, hogy meglesz-e a német ratifikálás, azt pedig különösen rosszul viselik, hogy gyakorlatilag nincs már mozgásterük ebben az ügyben, úgy viszont nehéz az ügyfeleket megtartani vagy újakat szerezni, hogy nem tudják pontosan megmondani, milyen adózási feltételekkel kell számolni.
A bankok mozgásterét pedig nem csak a német belpolitikai csatározások fékezik: az USA-val − ahol több svájci bank ellen folyik eljárás az adóelkerülés támogatása miatt − még a megállapodásig sem jutottak el, és a tárgyalások svájci résztvevői szerint erre egyre kisebb az esély a novemberi elnökválasztások előtt. Ha addig nem kerül rá sor − figyelmeztetnek a Reuters által megkérdezett szakértők −, akkor akár jövő nyárig is várni kell, mert az elnökválasztás után nem ez lesz az első dolga az új kormányzatnak. A tárgyalások néhány kulcsfigurája pedig úgy is kicserélődhet, ha Obama megőrzi posztját, hiszen Timothy Geithner pénzügyminiszter vagy az adóhivatalt vezető Doug Shulman már jelezte távozási szándékát.
Reuters
