Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ gabonatermő vidékeit sújtó aszály miatt tartós terményár-emelkedés várható, ez pedig élénkítheti az elmúlt években egyre inkább visszaeső közraktári hitelezés iránti keresletet is − mondta Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője. Összevetve azzal, hogy 2011-ben tonnánkét 47 ezer forintra szólt a kukorica betakarításakori tőzsdei jegyzése, az idén már 65 ezer forintra emelkedett. Egyre feljebb kúszik a búza és a takarmányárpa jegyzése is, előbbi esetében a malmi búzára augusztusi lejárattal 67 ezer, a takarmánybúzára 63,7 ezer, míg az árpára 62 ezer forintos áron kötöttek határidős ügyleteket a Budapesti Értéktőzsdén.
Ugyan az elmúlt években anyagi okokból megszűnt a jelentősebb készletezés a malmok, takarmánykeverők vagy akár a nagyobb állattartók részéről, azonban a tartós áremelkedés elgondolkodtathatja az érintetteket, és még két-három havi készlet beszerzése is jelenthet megtakarítást. Várakozásaink szerint leginkább a terményárak további emelkedésére számító termelők, valamint azon felhasználók, állattartók, takarmánykeverők és malmok részéről lehet jelentősebb érdeklődés a közraktározás iránt, akik készek és képesek forrásokat mozgósítani az alapanyagkészleteik betárolásához − mondja Tömör László. A növénytermesztők számára az emelkedő árak miatt inkább az értékesítés a vonzóbb. Ugyanakkor ha a további áremelkedésben bízva inkább kivárnának a termény eladásával, akkor az őszi vetésekhez szükséges likviditás megteremtése érdekében megfontolandó lehet számukra a közraktárjegyes hitelezés. Ezt a hatást valamelyest csökkentik az átlagtól elmaradó terményhozamok, de összességében növekedésre számítunk a közraktári hitelállományunk tekintetében, mivel az agrárügyfelek jelentős részét a növénytermesztéssel, illetve állattartással foglalkozók teszik ki − tette hozzá a szakértő. A leggyakrabban az árutőzsdén jegyzett termékek finanszírozási igényével keresik meg a bankot a partnerek.
Egyre jellemzőbb, hogy ügyfélre szabott kondíciókat − vagyis előfordulhat, hogy igénylőnként eltérő áruérték-beszámítást − alkalmaznak a bankok. Ez az ügyfélmúlt alapján és a közraktári hitelezésben részt vevő ügyfelek szűk köre miatt nem is olyan nehéz. A Közraktári Felügyelet (KF) adatgyűjtése szerint tavaly például 418 ügyfél vette igénybe a konstrukciót, a kibocsátott közraktárjegyek értéke pedig 97 milliárd forint volt. A Budapest Banknál például új ügyfél esetén az általános hitelképességi feltételeken túl a betárolt áru forgalomképességét és minőségét vizsgálják. Meglévő ügyfél esetében a hitelképesség megállapítása során a lehetséges hiteligényt mérik fel és ez alapján kínálnak átfogó megoldást. Amikor a konkrét közraktári hiteligény felmerül, már csupán az ügylettel kapcsolatos dokumentumokat készítjük el, így néhány nap alatt készpénzhez juthat partnerünk − tette hozzá Tömör László. Mint mondta, bár számos hitelterméket kínálnak az agrárcégeknek, a közraktári hitel − könnyű elérhetősége miatt − továbbra is az egyik kulcstermékük.
Arra azonban aligha számíthatnak az idén az érintettek, hogy jelentősebben emelkedik a közraktárjegyek áruértéke, ami átlagosan 60-70 százalék között mozog. Amíg a közraktári piaci szereplők magatartásában a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalataihoz képest nem látunk tartós pozitív változást − amit a jogszabályi háttér változása is elősegíthet −, addig ebben nem várható érdemi elmozdulás. Ugyanakkor a jelenleg is működő közraktárak komoly erőket mozgósítottak annak érdekében, hogy a közraktározás személyi és tárgyi körülményei a hitelezők számára elfogadhatók legyenek. A közraktározás még mindig jó finanszírozási eszköznek számít, és felelős piaci magatartás vagy a közraktári törvény módosítása esetén újra jelentősebb szerepe lehetne − tette hozzá Tömör László.
