Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Letöröltek minket a térképről − foglalta össze az anyavállalat és magyarországi érdekeltsége viszonyát a Bloombergnek nyilatkozva Ágyai Szabó Gábor, a Chio marketingfőnöke. A mértékadó gazdasági hírügynökség egy sor vállalati vezetőt kérdezett meg arról, hogy a mai jogszabályi helyzetben, illetve gazdasági feltételek közepette miként viszonyulnak Magyarországhoz az itt érdekelt nemzetközi cégek. A beszámoló a chipsadóval nyitott − 2010-es tervek szerint a Chio Magyarország Kft. pluszforrásokat kapott volna anyacégétől, a kölni Intersnack Knabbergebaek GmbH-tól, két terjeszkedési projekthez, de az új adó bevezetése után az Intersnack más nem németországi üzemének adta a forrást. Nem is foglalkoznak Magyarországgal, amíg nem változnak a jogszabályok − fejtette ki a Chio illetékese.
A megkeresett vállalatvezetők egyike arról számolt be, hogy idén már három üzleti tervet dobott el a változó szabályok miatt, ami oda vezetett, hogy a tőkejellegű kiadásokat visszavágták és 10 százalékkal csökkentették a létszámot. A tulajdonosunk nem érzi úgy, hogy a jelenlegi üzleti környezet elősegíti a jövőbeli beruházásokat Magyarországon − tette hozzá a német tulajdonú cégnél dolgozó megszólaló.
Az AstraZeneca brit gyógyszergyártó Budapest helyett Varsóban állította fel klinikai kutató és fejlesztő központját és csökkentette a klinikai vizsgálatok számát Magyarországon − nyilatkozta Heringh Alexandra országigazgató, aki a drámai változások közé sorolta a gyógyszerkassza kevesebb mint felére csökkentését, a jogszabályok sűrű változását és a szektorra kivetett többletterheket. Mostanra nyilvánvalóvá váltak a rendkívül kedvezőtlen környezet eredményei − tette hozzá −, jelentős létszámleépítések történtek a szektorban, a nagyobb fejlesztések teljesen elmaradnak, a kapacitásokat csökkentik vagy más országokba viszik át.
Miközben Orbán gazdaságpolitikai intézkedései elijesztik a nemzetközi befektetőket, az Európai Unió szerint 2012-ben Magyarország ismét recesszióba süllyed, egyedüliként az eurózónán kívüli uniós országok közül − emelte ki a Bloomberg. A miniszterelnök olyan programmal igyekszik megóvni az országot az európai adósságválság hatásaitól, amely a költségvetés féken tartására koncentrál. Az egykulcsos szja árát visszamenőleges vállalati adókkal, a magánnyugdíjpénztárak államosításával fizettették meg, lerombolták a független Költségvetési Tanácsot és elvették a jogot az Alkotmánybíróságtól a gazdasági ügyek megítélésére. A kormány 2010-ben vezette be a válságadókat mindenféle egyeztetés nélkül, eredetileg három évre. Aztán ezt megváltoztatta és a bank-, a telekommunikációs, valamint az energiaszektorra tartós terheket vet ki 2013-tól kezdődően − utalt a hírügynökség a jövőre életbe lépő pénzügyi tranzakciós illetékre, a már bevezetett távközlési adóra és az energiacégek jövedelemadójának emelésére.
