Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az osztrák Compass-Datenbank társaság céginformációs szolgáltatásokra szakosodott. Ehhez az adatokat az osztrák cégközlönyből (Firmenbuch), a saját kutatásaiból, valamint a kereskedelmi kamaráktól szerezte be. A naponta frissülő cégközlöny adatait 2001-ig minden zökkenő nélkül megkapta a magántársaság, akkortól viszont megszűnt ez a lehetőség. Az osztrák állam ugyanis törvényben tiltotta meg azt, hogy a cégközlöny adatait bárki további felhasználásra átvegye. A tilalmat díjfizetéssel sem lehetett feloldani. A Compass-Datenbank hosszas pereskedésbe kezdett, előbb a polgári jogi kifogásait vette elő, de veszített az osztrák bíróságok előtt, majd a versenyjogba ütközőnek tartotta az állam eljárását. Az elsőfokú bíróság ezt is elutasította, de a másodfokú bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól (EB). A probléma az, hogy az állam nem alanya az uniós versenyjognak. Ugyanakkor, ha egy állami szervezet − akár részlegesen is − gazdasági tevékenységet folytat, akkor már vonatkozik rá a versenyjog. A kérdés az, hogy adott esetben az osztrák állam, mint a cégközlöny működtetője, minek minősül.
Az EB hosszas jogi elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy ha az állam − akár a törvényben meghatározott pénzért, de − betekintést enged a cégközlönybe, ettől még nem lesz gazdasági szereplő. A másik érv: amennyiben a hatóság megtiltja az összegyűjtött és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatok minden más felhasználását, az adatbázisok jogi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak miatt sem válik gazdasági szereplővé. Így nem vonatkozik rá a versenyjog, és nem válik monopóliummá. Az érvek között felmerült még az is, hogy a törvény által előírt nyilatkozatokat teljesítő vállalkozások − és más jogalanyok − azon érdekét is tiszteletben kell tartani, hogy a rájuk vonatkozó információk ne kerüljenek a cégközlönyön kívül további felhasználásra.
