Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Júniusban átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban − derül ki a KSH kimutatásából. A vártnál nagyobb infláció mögött három tényezőt sejtetnek a statisztikák: egyfelől az év eleji jövedékiadó-emelések hatása a vártnál tovább húzódik, ennek kifutása viszont a későbbiekben még mérsékelheti a pénzromlás ütemét. Másfelől az üzemanyagárak csökkenésének hatása sem egyszerre jelentkezett, így a következő hónapokban még mérsékelheti az inflációt a kőolaj árának esése, illetve a forint erősödése. Fölfelé hajtó tényező lehet viszont az idényáras élelmiszerek drágulása. A szezonális jelleg miatt ezt nehéz előre becsülni, de az extrém időjárási körülmények miatt a vártnál jobban drágulnak a zöldségek és a gyümölcsök.
A júniusi adatokban meglepetést a szezonális ingadozásoktól szűrt maginfláció keltett, amely − a ruházati termékek és a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások drágulása miatt − magasra, 4,9 százalékra pörgött. Itt viszont a tartósan gyenge hazai kereslet miatt mérséklődés várható a nyári hónapokat követően. A viszonylag magas mostani inflációt is nagymértékben az adóváltozások okozták, ezeket kiszűrve az infláció 3,4 százalék lett volna.
Az élelmiszerárak, dohányárak a vártnál jobban nőttek, az üzemanyagárak csökkenése pedig a vártnál lassabban fejti ki hatását − mondta el Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 5,6-5,8 százalék körül alakulhat az infláció. A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik a pénzromlás ütemét, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 6 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex, azonban a bázishatások (tavaly novemberi jövedékiadó-emelések) kiesése miatt decemberre 5 százalék közelébe süllyedhet vissza.
A jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli Így − Suppan várakozása szerint − a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékon stabilizálódhat az árindex. Az idei átlagos infláció 5,5 százalék, a jövő évi 3,6 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a jegybank 3 százalékos célja, amire legkorábban 2014 elején lát lehetőséget az elemző.
Napi grafikonok
Bár a júniusi infláció nagy meglepetést nem okozott az Erste Bank elemzőinek, néhány részletben volt eltérés a korábbi várakozásoktól − mondta el Árokszállási Zoltán, a pénzintézet makroelemzője. Ilyen az élelmiszerek, illetve az alkohol- és dohánytermékek drágulása, a szolgáltatások esetében ugyanakkor magasabb ütemű áremelkedést várt az Erste. Emellett az egyéb cikkeknél (amelyek ára az üzemanyagok áresése miatt csökkent) is valamivel jelentősebb áresésre számítottak, így a meglepetések nagyjából kioltották egymást − tette hozzá a szakember.
Ami az idei kilátásokat illeti, az éves áremelkedés üteme a következő hónapokban tovább gyorsulhat 6 százalék környékére, amiben a telefonadó bevezetése és az alacsony bázis is szerepet játszik. Az év végére az éves index 5,2 százalékra csökkenhet, mivel a tavalyi jövedékiadó-emelések kiesnek a bázisból − összegzi prognózisát Árokszállási Zoltán. Jövőre a kormány most bejelentett jövedékiadó-emelési csomagja néhány tized százalékponttal megemelheti az átlagos inflációt, így közel kerülhetünk a kabinet által várt 4,2 százalékos átlagos pénzromlási ütemhez.
Gárgyán Eszter, a Citi elemzője úgy látja, részben az emelkedő inflációs kilátások miatt, részben az IMF-hiteltárgyalások körüli felmerülő bizonytalanság miatt az év vége előtt nem nyílik tér a kamatcsökkentésre. Az inflációval kapcsolatban Gárgyán megjegyezte, hogy elsősorban nem a maginflációhoz köthető tételek dobták meg a drágulást, bár az előző hónaphoz képest a maginfláció is emelkedett. Jövőre a jegybank 3,5 százalékos előrejelzésénél magasabb, mintegy 3,9 százalékos átlagos drágulást jósol Gárgyán.
