A Neo FM-nek nem volt szerencséje

Az továbbra is kérdés, hogy mikor hallgat el a Neo FM, a csatorna szerint ugyanis a csődvédelem alatt a hatóságnak nem lett volna joga felmondani a műsorszolgáltatási szerződést, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint viszont a rádió védelme  nem terjed ki a kettejük közötti szerződésre, vagyis jogosan mondta fel a megállapodást. A rádiónak harminc napja van a fellebbezésre. Az szintén csak később dől el, hogy mi lesz a Neo FM által használt frekvenciával, vagyis mikor pályáztatja meg az NMHH. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy miután az állam kiéheztette a Neo FM-et, egy újabb pályázaton − a Class FM-hez hasonlóan − a vezető párthoz közeli szereplő viszi el a frekvenciát.

Csak az egyiknek sikerült

Nagyságrendnyi pénzügyi különbséget produkált az elmúlt évben a két országos kereskedelmi rádió, a cégbírósági adatokból ugyanis az derült ki, hogy míg a Class FM-et működtető Advenio Zrt. bevétele meghaladta a 2,3 milliárd forintot (ami minimális csökkenés az előző évhez képest), addig a Neo FM-et készítő FM1 Kommunikációs Zrt. bevétele töredéke az előbbinek. A Neo FM ugyanis valamivel több mint 640 millió forintra tett szert, ami még a felét sem éri el a 2010-es bevételnek. Az üzemi eredmény szintjén viszont a 2010-esnél rosszabbul muzsikált a Class FM az elmúlt évben, hisz 225 millió forintról 178 millióra csökkent a társaság nyeresége, miközben a Neo FM üzemi vesztesége meghaladta az 1,2 milliárd forintot, ami csaknem duplája a 2010-esnek, tehát miközben feleződött a bevétel, duplájára nőtt a veszteség. A Class FM 2010-ben − az adó teljes évében − még nem fizetett adót, de tavaly már néhány millióval gazdagította az államkasszát, s a társaság mérleg szerinti eredménye megközelített az 54 millió forintot, míg egy évvel korábban még a 162 milliót. A Neo FM − az üzemi veszteség után − tavaly minden sorban negatív \"eredményt\" könyvelhetett el, és 1,23 milliárdos mérleg szerinti veszteséggel zárta az évet, míg egy évvel korábban hétszázmilliót meghaladó volt a cég vesztesége.

A vállalkozások mérete alapján az előbbiekkel leginkább a Magyar Rádió Zrt. adatai lehetnének összevethetőek, de mégsem szolgálhatnak a hasonlítás alapjául, mert például a Petőfi adó nem önálló gazdálkodású csatorna, ráadásul a közmédia átalakítása után nem ismert, hogy például milyen bevétek jelennek meg a rádiónál és milyenek az közmédiát összefogó MTVA Zrt.-nél. A cégbírósági adatokból ugyanis csak az látszik, hogy a Magyar Rádió Zrt. tavalyi bevétele 32 millió forint volt az átalakítás előtti, 2010-es kétmilliárd forinthoz képest. Üzemi tevékenységének tavalyi vesztesége pedig meghaladta az 1,6 milliárd forintot, ami duplája a 2010-esnek. Az sem ismert, hogy milyen rendkívüli, kilencmilliárd forintos ráfordítás, illetve hétmilliárd forintos rendkívüli veszteség után lett végül a rádió mérleg szerinti vesztesége 8,7 milliárd forint, míg az \"aktív\" időben, 2010-ben négyszázmilliós veszteséget ért el a rádió.

Csak a Class FM-et érte a szerencse

A rádiós reklámköltés zsugorodásával és az állami hirdetések elmaradásával indokolta a Neo FM fizetésképtelenségét a rádiót üzemeltető FM1 Kommunikációs Zrt. vezérigazgatója. Ezt alátámasztják a Kantar Media számai is, az adatok szerint ugyanis a Neo FM az indulása óta fokozatosan veszítette el ezt a piacot, aminek következtében idén az első négy hónapban már nem részesült az állami megrendelésekből, míg indulásakor, 2009 novemberében és decemberében az állami hirdetések a listaáras bevétel 2,8 százalékát tették ki, a következő évben 3,4, tavaly pedig már csak 0,6 százalékot. Ezzel szemben a fő rivális Class FM állami piacszerzése elég változatos képet mutat, de már a rádió indulásakor látszott, hogy ebből a szempontból közelebb áll az államhoz, mint a Neo FM, hisz míg a Neo indulásának első hónapjaiban 2,8 százalékos állami bevételt ért el, addig a Class FM bevételének csaknem a negyede származott az állami cégektől. Ez a következő évben jelentősen visszaesett, de a 8,6 százalék még több mint a duplája annak, amennyire a Neo FM-nek sikerült szert tennie 2010-ben. A Class FM tavaly 10,4 százalékra növelte bevételein belül az állami részt, (miközben a Neo szinte lenullázta), idén pedig tovább tartott a Class lendülete, s az első négy hónapban már a 11 százalékot is meghaladta az állami részarány.
Az állami megrendelések jórészt a Szerencsejáték Zrt.-től érkeztek, bár a Class FM-nél ezt jókora egyéb állami körből érkező hirdetés egészítette ki, ugyanis míg tavaly a Class FM bevételeinek 10,4 százaléka származott állami forrásokból, \"csak\" 5,6 százaléknyi folyt be a Szerencsejáték Zrt,-től, a Neo FM-nél pedig alig landolt valamennyi pénz a lóherés cégtől. Miközben a Neo FM elveszítette a Szerencsejáték reklámjait, addig a nemrég indult Music FM ebből a szempontból jól vette a startot. Szakemberek szerint nehezen magyarázható, hogy egy teljesen új, a hallgatói táborát most alapozó adó bevételeinek 23 százaléka hogyan származhatott a Szerencsejáték Zrt.-től.
Az adatokból az is kiderül, hogy a Szerencsejáték Zrt. a kezdetektől fogva lényegesen többet költött a Class FM-en, mint bármely más rádióban. Idén például már nemcsak a Neo FM-ről tűnt el a lottóhirdetés, de a Juventus rádió vagy a többi kisebb kereskedelmi adó hallgatói is nélkülözni kényszerültek a Szerencsejáték reklámjait. Az elmúlt évben még a Juventus bevételének is körülbelül akkora hányada − 0,3 százaléka − származott az állami cégtől, mint a Neo FM-é, 2010-ben pedig még a Rádió1 is a \"kedvezményezettek \" között volt, az idén viszont a Jazzy rádióhoz vagy a Petőfihez hasonlóan kimaradt abból a körből, ahol elhangzottak a Szerencsejáték reklámjai.
A Szerencsejáték Zrt. egyébként korábban sem preferálta jobban az egykor nagy hallgatótáborral rendelkező Sláger és Danubius Rádiót. Utolsó évükben, 2009-ben ugyanis az előbbi bevételének csupán 2,5 százaléka folyt be a cégtől, a Danubius esetében pedig az 1,1 százaléka. Így még szembetűnőbb, hogy a \"helyükbe\" lépő Neo FM és Calss FM bevételének 2,8, illetve 23,4 százaléka származott ugyanabban az évben a Szerencsejátéktól.

A Sláger lenyomta a Class FM-et

A Kantar Media adataiból az is látszik, hogy a két fő rivális közül a Class FM mintegy húsz százalékkal több − 103 óra − reklámidőt értékesített idén az első négy hónapban, míg a Neo FM 82 órát. A két rádió ebből a szempontból a kezdetektől eléggé elszakadt egymástól. Az első teljes évben, 2010-ben a Calss FM 355 órányi reklámot sugározott, míg a Neo FM 291 órát. A Class FM-nek tavaly − feltehetően a tetemes állami megrendelések miatt − tovább kellett növelnie reklámidejét, ami így meghaladta a 426 órát, míg a Neo FM \"beérte\" 254 órával, s a tendencia idén folytatódott. A Sláger Rádió fénykorában, például 2008-ban még a Class FM tavalyi reklámidejénél is többet, 470 órát fordított hirdetésekre, miközben a Danubius 436 órát.