Bár a reálgazdasági folyamatok már most lehetővé tennék a monetáris lazítást, rövid távon a kamat emelésének és csökkentésének irányába ható tényezők kioltják egymást − olvasható az MNB Jelentés az infláció alakulásáról legfrissebb negyedéves kiadványában. Elsősorban Magyarország kedvezőtlen kockázati megítélése akadályozza a lazítást − emeli ki a jelentés −, vagyis kamatvágásra akkor lesz esély, ha a kockázati prémium tartósan csökken és az inflációs alappályában is tartós lassulás lesz érzékelhető.
Az inflációs pályát az idén az áfa- és a jövedékiadó-emelések tartják cél felett, míg jövőre a Széll Kálmán terv 2.0 intézkedései, ezért a márciusban várt jövő évi átlagos 3 százalékos pénzromlásról szóló prognózisát 3,5 százalékra emelte a jegybanki stáb. Leghamarabb jövő év végén vagy 2014 elején lesz elérhető a jegybank 3 százalékos célja, ha nem érik újabb sokkok a gazdaságot.
Erre jó esély van, mivel az inflációs alapfolyamat javult: az adószűrt maginfláció a korábban jelzettnél alacsonyabb, 2−2,5 százalékos sávba süllyedhet − jósolja a stáb −, aminek legfőbb oka a belső kereslet tartós visszafogottsága. A gazdaság belső dinamikájának gyengélkedése miatt jelentősen javul az ország külső finanszírozási képessége, ennek köszönhetően csökkenhet az ország sérülékenységének fő oka, a nettó külső adósságállomány. A külső egyensúlyjavulást segítik a rendre rekord külkereskedelmi aktívumok mellett az uniós transzferek is.
A jegybanki elemzés a korábbiakhoz képest gyengébb gazdasági teljesítményre számít. A márciusban prognosztizált stagnálás helyett most 0,8 százalékos visszaesést várnak 2012-re, míg jövőre ugyanekkora lehet a növekedés. A kilátásokat belső és külső okok is rontják, így a magasan ragadt munkanélküliség és a reálbérek csökkenése mellett a háztartások visszafogott kereslete. Közben a külső konjunktúra is gyengül, ami az egyetlen hazai húzóágazat, az exportszektor teljesítményét rontja. Ez a folyamat látszik a régiós összehasonlításban is alacsony beruházási aktivitásban, de az elemzői stáb szerint idén a beruházások visszaesése elérheti a gödör alját, és az év második felében a nagy autóipari beruházások már pozitívan járulhatnak hozzá a mérleghez.
A beruházások körül így is nagy a bizonytalanság, amit részben a kormányzati intézkedések okoznak. Például a tranzakciós illeték tovább csökkenti a bankok hitelaktivitását, miközben emeli a vállalatok termelési terheit. Utóbbit − a nyomott vásárlóerő miatt − nem tudják áthárítani a vásárlókra, ezért a vállalatok a munkabérek és a beruházások visszafogásával lesznek képesek alkalmazkodni. Emiatt 2014 közepéig várhatóan romlanak Magyarországon a vállalati profitkilátások, és gyenge marad a munkakereslet, de jó hír, hogy javul a munkaerőpiacon az aktivitási ráta, ami két év múlva elérheti az 58 százalékos szintet.
