Több példa utal arra, hogy a magyarországi \"plázastop\" éppen azokat hátráltatja, akik valóban ingatlanfejlesztés miatt vágnának bele egy-egy építkezésbe − beleértve az építőiparban működő kkv-kat is −, holott a szabályozó elsősorban azokat a nemzetközi láncokat igyekezett megfékezni, amelyek a magyarokra nézve veszélyes gyorsasággal terjeszkednének. Brüsszel vizsgálódik a területen és vélhetően erőteljes nyomást gyakorol majd a magyar kormányra, ahogyan azt tette Romániával is, ahol a magyarnál enyhébb törvény vigyázott a nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények fejlesztésére.
Itthon eddig 28 kérelmet engedélyezett a nemzetgazdasági miniszter a beérkezett 82-ből és 31-et elutasított. A legutóbbi nagy visszhangot kapott nyertes a Mundo volt, amely 37 ezer négyzetméteres plázát fejlesztene az Árkád közelében. Azok az élelmiszerláncok viszont, amelyek ellen a szabályozó született, ha kellett, úgy terjeszkedtek, hogy már meglevő ingatlant vásároltak, kikerülve ezzel a plázastopot. Úgy tűnik, a kormányzat kitart a szabályozó mellett, de erőteljesen megszellőztette az üzenetet: aki végigjárja a hivatali utat, mentesülhet a plázastop alól.
