Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jogi hivatásrendek profiltisztaságához fűződő igény eredményeként a jogalkotó az utóbbi években felismerte, illetőleg megerősítette, hogy a közjegyzőség szerepe, illetve feladata − alapvetően az igazságszolgáltatás részeként − a bíróságok tehermentesítése. Ez részben olyan eljárásokkal vagy azokra az eljárásokra vonatkozóan történik, melyek ítélkezést, vagyis jogvita eldöntését nem jelentik. Ennek megfelelően fontos lépésként 2009. január 1-jén lépett hatályba az egyes közjegyzői peren kívüli eljárásokat általában is szabályozó 2008. évi XLV. törvény. Ezen jogszabály − amely bővítette a közjegyzői nemperes eljárásokat − lehetővé tette, hogy a közjegyző a hatékonyabb és gyorsabb jogérvényesítés elősegítése érdekében, bizonyítékok rögzítése céljából, kérelemre előzetes bizonyítást folytasson le, amennyiben polgári per vagy büntetőeljárás még nincs folyamatban. Lényeges, hogy az ilyen eljárást nemcsak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint felsorolt esetekben lehet kérni, hanem akkor is, ha a kérelmezőnek bizonyíték beszerzéséhez − különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához − jogi érdeke fűződik. Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyző igazságügyi szakértő kirendelésére is felkérhető. Az erre irányuló kérelem alapvetően szintén csak akkor utasítható el, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, általa vagy ellene indított más bírósági eljárás vagy ellene indított büntetőeljárás van folyamatban. Az ennek ellenére készült szakvélemény az ilyen bírósági eljárásokban természetesen nem használható fel.
