− Technológiai szempontból merre tart a mobilvilág?
− Ha visszatekintünk a mobilvilág történetére, akkor azt mondhatjuk, hogy a mobilszolgáltatás indulásakor \"csak\" telefonáltunk és már ennek is örültünk, aztán jött az sms, majd pedig a mobilinternet. Ez kezdetben egy különös dolognak tűnt, ma viszont már a mobil kapcsán is ugyanolyan internet-hozzáférésről beszélünk, mint a vezetékes esetében. A Telenor tavaly azon dolgozott, hogy egy olyan minőségű és sebességű mobilinternet-hálózatot építsen ki, amely alkalmas a klasszikus értelemben vett minőségi, stabil internetszolgáltatásra. A Hipernettel megteremtettük ennek alapjait.
− Mielőtt a következő lépést megnéznénk, arra szeretnék választ kapni, hogy ezt, illetve a többi cég hasonló fejlesztéseit a fogyasztói igény vagy pedig a társaságok közötti verseny hívta életre? A szolgáltatók eléje akarnak menni a fogyasztói igényeknek, vagy azok már itt vannak?
− Azt gondolom, hogy ez egy folyamatos interakció a fogyasztói igények és a fejlesztések között. A mobilszolgáltatónak részben ki kell elégítenie az aktuális fogyasztói igényeket, miközben előretekintve − vagyis a majdani igények alapján − kell fejlesztenie az infrastruktúrát. Az iparág tehát egyensúlyozásra kényszerül, hogy mikor és milyen mértékben fejlessze a hálózatot, így optimalizálva a befektetéseit és egyben maximálisan kiszolgálja ügyfeleit.
− Térjünk vissza az alapokhoz.
− Mára Magyarországon is megteremtődött az az infrastrukturális alap, amire felépíthetőek azok a szolgáltatások, amelyek megválaszolják azt a kérdést, hogy miért van az ügyfeleknek szükségük a mobilszélessávra. Azt látjuk, hogy az előfizetők egyre több tartalmat fogyasztanak, egyre több tartalomhoz kapcsolódó szolgáltatást vesznek igénybe. Kezd összeérni a tartalom és a távközlési iparág. E vonulat mellett az is megfigyelhető, hogy kezdenek megjelenni azok a szolgáltatók − például a Skype − is, amelyek, látva a mobilinternet adta lehetőséget, megpróbálnak konkurálni a klasszikus mobiltelefon-szolgáltatókkal. Tehát mindenki próbálja feszegetni a saját iparági határait. Azt gondolom, hogy a következő években sok olyan együttműködést, esetleg akvizíciót fogunk látni, amelyek ezeket a határokat még tovább feszegetik.
− A fogyasztók körében melyek a legnépszerűbb tartalmak?
− Ebben nincs nagy titok és meglepetés. Itt is ugyanazok a legkedveltebbek oldalak, mint a klasszikus, vezetékes internetnél, csak ebben az esetben annyi a különbség, hogy itt az internetet, vagyis a telefont a kezünkben tartjuk. Nagyon népszerűek a közösségi oldalak, talán azért is, mert szemben a vezetékes internetezéssel, ennek során nagyon gyorsan kialakulhat az interakció. A közösségi oldalak használata mellett még a zenei, illetve videotartalmak, amelyeket nagy szeretettel \"fogyasztanak\", osztanak meg az emberek, emellett a játékok is igen népszerűek a felhasználóink körében. Ezeknek a fogyasztói szokásoknak megfelelően most újítottuk meg a Go portálunkat, ami egy teljes tartalmi és formai átalakuláson ment át, s azt gondoljuk, hogy ez egy fontos eleme annak, hogy az ügyfelek még intenzívebben használják és kihasználják a mobilinternet adta lehetőségeket. A Go Portálon a hírek, időjárás és programajánló mellett különböző játékokat, valamint képes és zenei tartalmakat is lehet vásárolni. A vezetékes internettel szemben a mobilinternet kínálja azt a lehetőséget, hogy az ügyfeleink bárhol, bármikor és bármilyen tartalmat elérjenek.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
− Az ügyfelek feltehetően a különböző oldalak nézegetése mellett akár fizetnének is a telefonjukkal.
− Az iparág az NFC kapcsán most kezd elérkezni arra a szintre, amikor ez belátható időn belül biztonságosan valósággá is válhat. Ennek köszönhetően bekerülnek majd a telefonunkba a bankkártyáink és a különböző hűségkártyáink, kuponjaink is, amit jelenleg rendre otthon felejtünk, és így nem tudjuk elővenni vásárláskor. Az NFC-nek köszönhetően ez nem jelent majd problémát. A mobilfizetés révén megvalósulhat az az álmunk, hogy minden típusú vásárlást, pontgyűjtést megoldhassunk a telefonunkkal. Egy statisztika szerint egyébként körülbelül tíz perc után vesszük észre, hogy otthon hagytuk a telefonunkat, a pénztárcánkat viszont akár órák múlva sem hiányoljuk. A későbbiekben ez utóbbi idő még hosszabb lehet. Annak érdekében, hogy a mobilfizetésre mind pénzügyileg, mind technológiailag megfelelő megoldás alakuljon ki, az értéklánc szereplői összeálltak. Mi is ezért lettünk alapítója a Mobiltárca Szövetségnek. Azt gondoljuk, hogy a következő egy-két évben tömegesen elterjed majd ez a szolgáltatás. Magyarországon idén tervezzük a valós pénzügyi tranzakciókat tartalmazó, de felhasználói közösségében még zárt alkalmazás elindítását, s ezzel Európában is ez elsők között leszünk. Az elterjedésben a készülékek sem jelentenek akadályt, hiszen ezek már elérhető áron megtalálhatóak a piacon.
− Az egyik médiacég vezetője szerint valójában egy újabb it-lufi fújódik, s ahogyan az elődei, úgy idővel ez is kipukkan. Mennyire lehet ez megalapozott?
− Az it-iparágban nagyon sok startup céget látunk és fogunk látni, amelyek az új lehetőségeket kihasználva briliáns ötletekkel állnak elő, és közöttük lesznek olyanok, amelyek befutnak, és nyilván sok olyan is lesz, amelyik elbukik. Tehát azt gondolom, hogy nem minden startup mobilinternettel foglalkozó cégből lesz sikertörténet, de épp az a lényeg, hogy sok a mobilinternetet és okostelefont kiaknázó vállalkozás legyen, amelyek aztán elő tudnak állni innovációkkal. Ennek az innovációnak lesz az az eredménye, hogy a cégek új termékeket hoznak a piacra, amiből a jók kiválasztódnak, a rosszak pedig elbuknak. Én tehát nem lufinak mondanám azt, ami jelenleg zajlik, hanem egy természetes folyamatnak. Ebben a piaci környezetben az is természetes, hogy vannak olyan cégek, amelyek körül a befektetők őrületet keltenek, de ilyenek mindig voltak és mindig is lesznek. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy lesz még a Facebookhoz hasonló sikertörténet, ami kifejezetten a mobiliparágban alakul ki, s azt szeretném, ha Magyarországon is lennének ilyen kezdeményezések. Nagyon hiszek a nyitott innovációban, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy nem feltétlenül a mobilszolgáltatónak kell mindent házon belül kifejlesztenie, hanem azokkal a cégekkel kell partneri viszonyt ápolni, amelyek innovatívak. A legjobbakkal kell együttműködni, s ezeket pedig úgy lehet kiválasztani, ha sokkal vagyunk folyamatos kapcsolatban.
− Vannak ilyen partnerei a Telenornak?
− Igen, jelenleg is vannak partnereink, s azt gondolom, hogy ezek száma a jövőben jelentősen növekedni fog. Vannak nagy globális partneri kapcsolataink, a Telenor Csoport például egy megállapodást írt alá a Google-lal, s e mellé szeretnénk a helyi lábat is megerősíteni.
− Hogyan alakulhatnak át a felhasználói szokások, vagyis a telefonálás mellett milyen arányban veszik majd igénybe az egyéb szolgáltatásokat?
− Miután több szolgáltatásról van szó, ezt nagyon nehéz megjósolni. Általában az figyelhető meg, hogy amikor egy kommunikációs szolgáltatás (mint annak idején például az sms) penetrációja eléri a 15 százalékot, akkor hirtelen egy exponenciális növekedés következik be. Az tehát a kérdés, hogy a különböző kommunikációs szolgáltatások Magyarországon elérik-e a 15 százalékot. Az egyéb − tartalmi − szolgáltatások esetében pedig az a kérdés, hogy az átlagfelhasználó számára épp olyan egyszerűen elérhetőek lesznek-e, mint például ma a tévézés vagy a rádió hallgatása. Azt gondolom, hogy a mobiliparág felismerte már, hogy e téren is az vezethet a sikerhez, ami egyszerű és ami az átlagember számára is könnyen kezelhető. Mi ezen dolgozunk.
