Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy évtizeden belül négy gigawatt áramtermelő kapacitás esik ki Magyarországon, amit a régi, alacsony hatásfokú erőművek felújítása helyett új, hatékonyabb egységek építésével kell pótolni − mondta Lovas Rezső akadémikus a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról című tanulmánykötetének bemutatóján. Az erőműfejlesztésekben Lovas szerint a több lábon állás, azaz a megújuló, az atom- és a fosszilis energia együttes fejlesztése a jó irány. Magyarországnak diverzifikálnia kell gázbeszerzési forrásait, többek közt a folyékony földgáz (lng) tengeri szállítása, illetve a tervezett terminálok révén − tette hozzá Lovas.
A primer energiafelhasználás 28,5 millió toe (tonna olajegyenérték) volt Magyarországon 2010-ben, ami 80 százalékban fosszilis forrásokból származott − hangsúlyozta Lakatos István akadémikus, aki szerint 2030-ra a felhasználás elérheti a 36,5 millió toe mennyiséget, azonban ebben is közel 80 százalékot képviselnek majd a fosszilis tüzelőanyagok.
Tavalyi becslések szerint Magyarország 38 milliárd tonna ásványi vagyonnal rendelkezik, aminek tömeg szerint 40 százalékát a fosszilis energiahordozók jelentik. Az MTA számításai szerint ez a vagyon nagyjából 9 ezer milliárd forint értéket képvisel, ezen belül a szénhidrogének 3 ezer milliárdot. A hazai kitermelés mindezek ellenére csak az éves felhasználás 10-15 százalékát fedezi, ezzel Magyarország a leginkább importra szoruló államok közé tartozik Európában, a beszerzésekben pedig gyakorlatilag \"egy lábon áll\" − utalt az orosz gázbeszerzésekre az akadémikus.
