Mit néz egy bank, amikor egy kkv hiteligénnyel fordul hozzá? − teszi fel a kérdést Topor Balázs, a Raiffeisen Bank termékmenedzsment-vezetője. A korábbi, fedezetsúlyos értékelés helyett ma már összetett a kép: bank a tulajdonosi struktúrát, az eredményességet, a cégvagyont, a szállítói kötelezettségeket, az árbevételt, a fő tevékenységet, az üzleti környezetet egyaránt mérlegeli, mielőtt döntést hoz arról, mennyire megalapozott az adott vállalkozás hiteligénye.
A tulajdonosnál megnézik, hogy mennyi saját vagyont tett be, illetve vett ki a cégből, a fő tevékenységet pedig azért ellenőrzik, hogy lássák, az adott cég milyen piaci körülmények között dolgozik: egy válság sújtotta szektorból jövő, például építőipari vállalatnál sokkal kevésbé szívesen vállal kockázatot jelen helyzetben egy bank, mint egy − az elmúlt évet sikeresen letudó − agráriumban dolgozó cég esetében.
Fontos tudnivaló, hogy az árbevételnél nem annak mértékét nézik a pénzintézetek, hanem − a forint és a deviza aránya mellett − azt, hogy milyen trendet mutat. Ez egyértelmű irányt jelez, jelentősen megkönnyítve a banki döntést − mondta Topor, aki szerint a tárgyi eszközök megléte is létfontosságú. Itt azt vizsgálják, rendelkezik-e az adott cég telephellyel, ingatlanvagyonnal, milyen gépek, eszközök vannak a tulajdonában, ezeknek milyen az átlagéletkora, milyen értéket képviselnek. Ezeknek a felmérésében az is segíthet, ha a banki referens kimegy a cég telephelyére és ott tárgyalnak a hitel részleteiről − véli Topor Balázs.
Azért fontos, hogy a folyószámlánkat az adott banknál vezessük, mert így a pénzintézet sokkal több információt lát a cégről, így is könnyítve a döntést. Persze vannak olyan cégek, melyek bevételeiket készpénzből szerzik, Topor nekik is azt ajánlotta, hogy valamilyen forgalmat helyezzenek el a hitelt kezelő banknál, mivel pusztán a készpénzforgalomra hivatkozni egy hitelkérelemnél további vizsgálatokat eredményez.
Azt is nézik a bankok, hogy milyen hitelkitettsége van a kkv-knak: például ha devizában van folyósítva a korábbi kölcsön s eközben a bevételek forintban vannak, az gondokat okozhat. Ide kapcsolódóan azt is ellenőrzik általában a bankok, hogy hogyan fizetnek a cég beszállítói: 30 vagy 90 napos határidővel, és azt időben teljesítik-e. Ez már csak azért is fontos, mert elképzelhető, hogy az ügyfél akár az ilyen csúszások túlélésére is kaphat hitelt − hangsúlyozta a termékmenedzsment-vezető.
Hiteligénylés esetén az is hangsúlyt kaphat, hogy mekkora a készletek bejövő-kimenő átfutási ideje. \"Amennyiben azt látjuk, hogy az adott cég hónapok óta csak ül a készletein, akkor az érezhetően megnehezítheti a forráshoz jutást.\" Ugyancsak nézik, hogy milyen a vevők portfóliója: ha egy vevőtől jön a bevételek nagyobb része, az egyértelműen növeli a kockázatokat, míg a sok vevőnél kedvezőbb a hiteligény befogadásának esélye. Ahogy akkor is, ha van pénzügyi tartaléka a kkv-nak, így például a napi ügymenetből is ki tudja termelni a hitelrészleteket. \"Fontos, hogy az alaptevékenység nyújtson fedezetet erre, ne valami extra tevékenység\" − mondta Topor Balázs. Azt is pozitívumként értékelik a bankok, hogyha a kisebb forgóeszközeit meg tudja vásárolni saját tőkéből az adott cég, és csak a nagyobbakra kér hitelt.
