Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakértők szerint nehezen megbecsülhető, hogy a fukusimai katasztrófa milyen hatással lesz hosszabb távon az atomenergetikai iparra. A legtöbb elemzés szerint az átmeneti csökkenés után már nem kell komolyabb hatásokkal számolni a szektorban, azaz emelkedik majd az atomerőművek iránti keresletet.
A piacra legnagyobb hatást a fosszilis energiahordozók árának alakulása, illetve ezek rendelkezésre állása vagy hiánya gyakorolhat. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tavalyi jelentése szerint a fukusimai baleset után és annak ellenére is folyamatos az atomenergia térnyerése. A bécsi székhelyű ENSZ-szakosított szervezet megállapítása szerint 2030-ra legkevesebb a duplájára fog nőni az atomenergia felhasználása, szakértők 350-re teszik a 2030-ig a világban épülő atomerőművi blokkok számát. Jelenleg a japán leállás miatt kevesebb mint 400 erőmű működik világszerte, a világ áramfogyasztásának 16-17 százalékát biztosítva. Az atomenergia részaránya legmagasabb Franciaországban, ahol az áramtermelés 75 százaléka származik ilyen forrásból.
Az atomenergia globális részarányának ideiglenes csökkenését okozza, hogy Japán leállította az összes atomerőművét (54 blokkot), a folytatás pedig bizonytalan, bár korábban 2030-ig 50 százalékos bővülést tervezett Tokió az atomenergetikában. Németország 2022-ig fokozatosan állítja le 17 atomerőművét, Svájc pedig 2034-ig mind az öt nukleáris blokkját leállítja, amelyek az áramtermelés 40 százalékát adták. Olaszországban népszavazással mondtak le az atomról. A másik oldalon Oroszország, az USA, Franciaország, Kína, Dél-Korea, India, illetve Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Finnország is jelezte, hogy kitart az atomerőművek alkalmazása mellett.
Piaci információk szerint a megrendelések ugyanakkor nem csökkentek Fukusima után a szektorban: Oroszország megrendelései például a 2010-es 12 reaktorblokkról 21-re nőttek tavaly. Az orosz nemzeti energiastratégia az atom arányának a jelenlegi 16-ról 25 százalékra növelését irányozta 2030-ig, az orosz áramfogyasztás évi 2,5 százalékkal bővül 2020-ig. India, Brazília vagy Vietnam növekvő energiaigénye is növeli az atomerőművek iránti keresletet, csakúgy, mint az olajban a világon leggazdagabb Szaúd-Arábiáé, amely 2030-ig 16 atomerőművet készül építeni, felerészben atommal és megújulóval biztosítva a növekvő igények kielégítését.
