Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A régióban Csehországban a temelíni atomerőmű-bővítésben a 3-as, 4-es blokkra a CEZ által kiírt tenderen az amerikai Westinghouse, a francia Areva és a Skoda JS, valamint a Gidropressz és a Atomsztrojexport cégek alakította cseh−orosz konzorcium vesz részt. A két 1000 megawattos energiablokkot legkésőbb 2025-ig fel kell építeni, az előkészületi munkák és engedélyezések már folyamatban vannak, tendergyőztest idén vagy legkésőbb jövőre hirdetnek. A bővítés így 2016-ban kezdődhet, befejezésével pedig a csehországi áramtermelés 50 százalékát atomenergia biztosíthatja.
Szlovákiában az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) és a mohi (Mochovce) atomerőművek adják az áramtermelés 55 százalékát. A bohunicei atomerőmű új reaktorának építése legalább öt évet csúszik, mert a tervezettnél tovább tart a megvalósíthatósági és a környezetvédelmi tanulmányok elkészítése, amelyet a CEZ végez, az átadás legkorábban 2025-ben várható. A mohi atomerőmű első blokkját 1998-ban indították, a másodikat 2000-ben, a másik kettő építését pedig 1992-ben felfüggesztették, az építkezést 2008-ban indították újra, ezek átadása a közeljövőben várható. Az erőművet az Enel olasz energiaipari cég által ellenőrzött Slovenske Elektrarne üzemelteti.
Lengyelországban várhatóan 2020 után helyezik üzembe az első atomerőművet, a PGE állami energetikai vállalat háromezer megawatt beépített kapacitással 2-3 reaktort tervez. Ezután az atomenergia a lengyel áramtermelés 36 százalékát biztosíthatja (jelenleg 94 százalékos a szénerőművek részaránya). Az ottani tenderen a francia Éléctricité de France és Areva páros, valamint az amerikai−japán, a Westinghouse Electric és a GE Hitachi Nuclear Energy Americas alkotta páros indulása biztos.
A 2009 végén leállított ignalinai (grafitmoderátoros, csernobili típusú) atomerőmű helyére lép Litvánia energiaellátásában a Visaginas városában létesítendő 1300 megawattos reaktor. Litvánia új atomerőművét a Hitachi−General Electric japán−amerikai konzorcium szállíthatja. A létesítményt a tervek szerint 2020-tól kapcsolnák be a balti energiahálózatba, az egységet Litvánia szomszédaival, Észtországgal és Lettországgal közösen építi és használja majd.
Bulgáriában az eredeti tervtől eltérően nem lesz Belenében atomerőmű, a meglévő kozloduji atomerőművet bővítik egy újabb blokkal. A belenei építkezés 1984-ben, még a szovjet időkben kezdődött, de pénzhiány miatt leállították. A tendert 2007-ben az orosz Atomsztrojekszport és a francia Areva konzorciuma nyerte, amelyhez csatlakozott a német RWE 49 százalékkal, a németek azonban 2009-ben kiszálltak. A Duna mellett létesülő új blokk 1200 megawatt teljesítményű lesz. A bolgár kormány március végén döntött arról, hogy lemond a belenei blokkok építéséről, helyettük gázüzemű erőművet létesítenek. Kozlodujban jelenleg két reaktor működik a korábbi hatból, mivel a bolgár kormány négyet leállított az EU-csatlakozás feltételeként, a két blokk az ország villamosenergia-szükségletének a harmadát elégíti ki.
Romániában a cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő − CANDU (CANada Deuterium Uranium) − nyomott nehézvizes reaktor épült meg. Az első reaktort 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe, az erőmű jelenleg az ország villamosenergia-szükségletének 18 százalékát fedezi. A román kormány 2007-ben döntött, hogy csak a hármas és a négyes reaktort építik meg, a magánbefektetők kiválasztását egy ez év márciusi bejelentés szerint fél évvel, szeptemberre halasztották. A román állam tulajdonában van az erőmű részvényeinek 51 százaléka, a többi hat befektető között oszlik meg: a román ArcelorMittal és a spanyol Iberdrola 6,2-6,2 százalékkal, míg a cseh CEZ, az olasz ENEL, a francia GDF Suez és a német RWE egyaránt 9,15 százalékkal rendelkezik. A román gazdasági minisztérium azért írt ki újabb tendert, mert 2010 végén a cseh, 2011 elején pedig a francia, a spanyol és a német befektető is kiszállt a projektből.
Szlovéniában 1981 óta működik a Nuklearna Elektrarna Krsko (NEK) szlovén−horvát közös tulajdonú atomerőmű, amelynek tulajdonosa a szlovén és a horvát villamos művek. Az erőmű a szlovén áramtermelés negyedét, a horvátnak pedig 15 százalékát adja.
