Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Június végén − 26-án a fő számokat, 28-én az egészet − teszi közzé újabb negyedéves inflációs jelentését a jegybank, amelyben várhatóan felfelé módosítja az inflációs pályára adott előrejelzését, ám ennek mértéke a vártnál kedvezőbb májusi inflációs adat miatt kérdéses. Minimálisan talán emelik az előrejelzést az újabb adók miatt, azonban ezzel ellentétes az olajárak szakadásának hatása − véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az olajárak forintban mérve 18 százalékkal zuhantak a tavaszi csúcshoz képest, ami akár 0,3-0,4 százalékponttal is lejjebb tolhatja az inflációs pályát. Nem kizárt, hogy az olajáresés átmeneti lesz, azonban az MNB a határidős Brent-jegyzéseket vetíti előre, az viszont érdemben lejjebb csúszott, tehát kedvező a hatása.
Jobbágy Sándor, CIB Bank szakértője szerint is az MNB jelentésében az előzőnél magasabb inflációs pályát láthatunk majd. Emiatt egyelőre nem változtat a kamatprognózisán az elemző, mivel továbbra is a pénzügyi stabilitást, a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumok alakulását tartja meghatározónak. Ezzel összefüggésben az EU−IMF-tárgyalások alakulása lesz kritikus − ennek a kamatpolitikában játszott szerepére a monetáris tanács (MT) tagjai is felhívták a figyelmet.
A kedvezőbb inflációs adatról Gabler Gergely, az Equilor szakértője is úgy nyilatkozott, hogy az MNB-t várhatóan nem mozdítja a kamatcsökkentés irányába, hiszen a 0−3 százalék közötti inflációs cél még így is meglehetősen messze van. Ráadásul az új adók bevezetése miatt az MNB szerint jövőre sem lesz elérhető a cél − mondta Gabler, aki szerint a fokozott kockázatok Görögország és Spanyolország irányából sem tesznek lehetővé kamatcsökkentést Magyarország számára.
Ezzel szemben Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője úgy látja, hogy az MT-tagok közül a galamboknak kedvezhet a májusi adat. A kamatcsökkentés mellett voksolók legfontosabb érve az lehet, hogy az adóhatásoktól tisztított inflációs ráta 3,1 százalékra, vagyis lényegében a jegybank által célzott szintre esett. Emiatt a jövő évi inflációs előrejelzését a korábbi 3,9 százalékról 3,7 százalékra csökkentette. Ezzel együtt még korai volna kamatcsökkentést vizionálni, mert az nagyobb mértékben függ az IMF-tárgyalások megkezdésétől és a hazai kockázati árazástól. Gárgyán arra számít, hogy a tárgyalások szeptemberben kezdődhetnek, és ezt követően több lépésben 100 bázispont erejéig nyílik tér a kamatvágásra az év hátralévő részében.
Hasonlóan vélekednek az Erste Bank elemzői is. Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán szerint jövőre sem érjük el a jegybank középtávú inflációs célját, ám a monetáris politika számára a mozgásteret most a kockázati árak változása növelhetné. Várakozásuk szerint a korábban jelzetthez képest jövőre alacsonyabb szinten tetőzhet a pénzromlás üteme.
