Meglepetésre lassult a pénzromlás májusban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén májusban a fogyasztói árak 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban − tette közzé legfrissebb adatait a KSH kedden. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa 5,6 százalékos árindexet jósolt a hónapra, és az egész éves átlagot is ide lőtték be az elemzők. A KSH jelentéséből kiderül, hogy egy hónap alatt csökkent az üzemanyagok és a tartós fogyasztási cikkek ára, míg az élelmiszereknél kismértékű árnövekedés történt. Havi alapon a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek − burgonya, friss zöldség, gyümölcs − 5,1 százalékos áremelkedésének következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent − derül ki a hivatal jelentéséből. A maginfláció viszont 4,8 százalékra emelkedett, amit nagymértékben az adóváltozások okoztak, ezeket kiszűrve az infláció 3,1 százalék lett volna, vagyis a jegybank 3 százalékos céljától továbbra is főleg egyszeri elemek tartják távol a pénzromlást.

A konszenzustól való eltérést a májusi inflációs rátában nagyrészt az üzemanyagárak vártnál nagyobb csökkenése okozta, míg kisebb részben a szolgáltatások − véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője. Alapvetően csaknem mindegyik tétel kedvezően alakult. Sőt, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások alakulása azt jelzi, hogy a gyenge forint hatása továbbra sem érzékelhető, illetve a gyenge belső kereslet hatása továbbra is érvényesül. A későbbiek szempontjából fontos, hogy a szolgáltatásokra egyszeri tényezők is jelentősen hatottak, illetve hogy az üzemanyagárak alakulása még kockázatot jelent. Ezzel együtt Jobbágy úgy látja: a korábban prognosztizált inflációs pálya alig változik: a nyáron, illetve ősz elején 6 százalék közelében tetőzhet az árindex és az év végére térhet csak vissza 5 százalék közelébe. Az átlag 5,6 százalék körül lehet az idén, jövőre kicsivel 3 százalék fölé várja az átlagos drágulást az elemző.

Meglepte a májusi adat Gabler Gergelyt, az Equilor szenior elemzőjét is, aki májusra 5,7 százalékos pénzromlást jósolt. Az élelmiszerárak az Equilor által vártnál jelentősen kisebb mértékben emelkedtek májusban, a szolgáltatások ára pedig csökkent is. Nagymértékben estek a távolsági utazási díjak, amit Gabler a repülőjegyárak esésével magyaráz. Ez szignifikánsan befolyásolhatta a szolgáltatások átlagos árát, így a teljes árindexet is, viszont nem jelent hosszú távon fenntartható árcsökkenést − tette hozzá a prognoszta, aki a korábbi előrejelzését tartja érvényesnek az egész éves átlagra nézve: decemberre 4,6 százalékos rátát vár, míg az éves átlag 5,2 százalék lehet.

Korábbi előrejelzésén finomított viszont Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a következő hónapokban 5,3−5,4 százalék körül alakulhat az infláció, mivel júniusban jelentősen estek az üzemanyagárak. Az olajár meredek esése az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest kissé alacsonyabb pályán tarthatja, de a közelmúltban bejelentett új adók növelik az árhatást. Mindezek nyomán szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció, de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri el − véli Suppan.

A bázishatások (tavaly novemberi jövedékiadó-emelések) kiesése miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet a ráta, majd a jövő év elején tovább csökkenhet, de a folyamatot lassíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra süllyedhet az infláció Suppan szerint, aki az idei átlagot 5,4 százalékra, a jövő évit 3,7 százalékra várja. Így jövőre sem teljesül a 3 százalékos jegybanki cél, ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további mérséklődéséhez.