Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig számos fiatalnak okoznak problémát az alapvető pénzügyek, sokan azt sem tudják, hogy van-e számlavezetési díj − derült ki a Napi Gazdaság A fiatalok és a pénz című konferenciáján. A pénzügyi ismeretek pedig az életszínvonalat is meghatározzák − fogalmazott Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs és marketingvezetője, aki szerint a pénzügyi válság elsősorban az ismeretek hiánya miatt hozta magával a bizalmi válságot. Ma már minden 22 évesnek van saját bankszámlája, 52 százalékuk azonban nem tudja megmondani, hogy van-e számlavezetési díj, 66 százalék nem használja a bankkártyát vásárlásra, 38 százalék pedig tévesen azt hiszi, hogy a kártyás vásárlásnak külön díja van.
Gazdasági nevelés korábban is létezett, az új Nemzeti Alaptantervben (NAT) azonban hangsúlyosabban jelenik majd meg − emelte ki Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, a NAT-bizottság tagja. Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány elnöke szerint az OECD 14 országra kiterjedő felmérése alapján azonban a magyarok pénzügyi alapismeretei átlagon felüliek, hiszen a megkérdezettek 61 százaléka helyes választ adott egy egyszerű kamatszámításra, de a kamatos kamatot is 46 százalék számolta ki helyesen. A magyarok 57 százaléka szerint érdemes hosszabb távra megtakarítani, tényleges tartalékokkal azonban csak a válaszadók 27 százaléka rendelkezik, a pénzügyi termékeket pedig csak alig több mint harmaduk hasonlította össze.
Magyarországon a fogyasztóvédelem nem vizsgál pénzügyi problémákat, mindössze azt mérheti fel, hogy az adott pénzintézet időben válaszolt-e a panaszosnak − hangsúlyozta Balku Orsolya, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szolgáltatás-ellenőrzési főosztályának vezetője. Előrelépést jelent ugyanakkor, hogy a PSZÁF ingyenes tanácsadói hálózata már az egész országban jelen van.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint idővel problémákat okozhat, hogy a bankokhoz hasonló tevékenységek körében új ágazatok nőnek ki − például a mobil fizetés −, mindez pedig azt jelenti, hogy nem lehet majd egységes felügyeletről vagy elbírálásról beszélni. Vannak témák, amelyek a bankok belső ügyeiben is konfliktust okoznak − tette hozzá Mátraházi Zsuzsanna, a Budapest Bank szabályozói megfelelés és felelős hitelezési vezetője. Fogyasztóvédelmi oldalról például egy későn fizető adósnak új határidőt kell adni, a betétesek ugyanakkor elvárják, hogy megvédjék a pénzüket és beszedjék a kintlevőségeket. A banki szerződések lehetnének egyszerűbbek is − ismerte el Mátraházi, aki szerint azonban ha a pénzintézetek megpróbálnák ezeket a \"földi halandó\" nyelvére lefordítani vagy kivonatos formában az ügyfelek elé tárni, az a legtöbb esetben büntetéssel járna. Egyelőre tehát lehetetlen küldetésnek tűnik az egyszerűsítés.
Mindehhez Kovács szerint a bakrendszer − válság hatására kialakult − túlszabályozottsága is hozzájárult, az egyszerűbb rendszer a pénzintézetek érdekét is szolgálná, a folyamat azonban a hatóságokon is múlik.
