Tavaly megállt a boltok számának csökkenése Magyarországon

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kiskereskedelmi forgalmi adat mellett meglepetést tartogatott a KSH az üzletek számánál és alapterület-változásánál is. A nemrég frissített számok szerint megtört az üzletszámok csökkenésének trendje és 2011. december 31-i állás szerint darabszámban mérve nőtt a kiskereskedelem 2010-hez képest. Ugyanakkor 2008-hoz viszonyítva még így is csaknem 5 ezerrel kevesebb kereskedő van. A titok nyitja, hogy 2009-es fordulóval módszertani változást hajtott végre a statisztikai hivatal: korábban az üzletek működését vette alapul, most viszont a kereskedelmi tevékenységet szabályozó kormányrendelet alapján az önkormányzati regisztert tekinti mérvadónak.

Ettől függetlenül 2009-ben megzuhant a piac és még korántsem tért magához. (A 2009-es adatokat képtelen publikálni a KSH, mert éppen nyáron váltott át, így az adatsorok ebben az évben torzak lennének.) A 2008-as adat szerint élelmiszer- és iparcikküzletből Magyarországon csaknem 149 ezer működött − tavaly év végén 144 ezer 200, ami több mint ezres növekedést jelent tavalyelőtthöz képest. Ez a trend figyelhető meg az élelmiszer-, az iparcikk- és az autó-, illetve autóalkatrész-üzleteknél is.

Nem jó hír azonban, hogy nagyjából ebben a nagyságrendben csökkent az egyéni vállalkozók száma a piacon, ami azt jelenti, hogy a piaci koncentráció tovább folytatódott, vagyis a gyenge fogyasztás a kormányzati törekvések ellenére is a kis vállalkozásokat viseli meg leginkább. Szembetűnő, hogy továbbra is megéri pékséget üzemeltetni − legalábbis ebben a szegmensben szép számmal nőtt az üzletnyitás −, a trafikok viszont továbbra is sorra húzzák le a rolót. A modern kereskedelmi csatornának számító élelmiszer- és vegyes üzletek száma stagnált − lévén hogy a nemzetközi láncok nem nyitottak sorozatosan egységeket −, a szaküzletek száma azonban majdnem ezerrel bővült.

A kiskereskedelmi egységek összes alapterülete a 2008-as visszaesés után ismét növekedésnek indult, ami ugyancsak alátámasztja, hogy a piac koncentrálódik; a kis \"garázsboltok\" megszűnnek, helyüket szervezett, hálózatba tömörült kereskedők veszik át. Mindent összevetve 400 ezer négyzetméter alapterülettel nagyobb most a kiskereskedelmi piac, mint négy éve. A tartós fogyasztási cikkek kereskedőinél és az újságárusoknál mutatkozik átlagos négyzetméter-csökkenés, ami azt jelenti, hogy egyes szegmensekben a legkisebbeknek még van keresnivalójuk, de az összesített alapterületben súlyos veszteségek érik őket.