− Ellentmondás látszik az elemzői várakozások és az első negyedéves kereskedelmi volumenindex alakulása között.
− A reálgazdasági folyamatok, az egyes ágazatok visszaesése egészen más képet mutatnak, mint a kiskereskedelmi adat. Igazából nem is egészen értem, hiszen mind a GfK Hungária Piackutató, mind a konkurens piackutatók mennyiségi csökkenést mutattak ki az élelmiszerpiacon, ráadásul ezt a cégvezetőkkel, kereskedelmi vezetőkkel folytatott beszélgetések és helyzetértékelések is alátámasztják. Jelen pillanatban úgy látom, hogy a növekedést az infláció hajtja.
− Lehet úgy játszani a számokkal, hogy az inflációs növekedésből volumennövekedést lehet kimutatni?
− Nem lehet játszani a számokkal, bár minden interpretáció kérdése. A kiskereskedelmi fogyasztásnak két eredője van, ez a piaci érték, illetve a piaci mennyiség. Az én olvasatomban csak akkor lehet stagnálásról vagy a fogyasztás növekedéséről beszélni, ha egy háztartás ugyanannyit vagy többet képes fogyasztani. A mi adataink szerint a kereskedelmi vezetők és a marketingvezetők rossz helyzetben vannak, mert nem tudnak több árut eladni, a pénzügyi vezetők viszont akár rendben is lehetnek, hiszen képesek növelni az árbevételt. Nagyon fontos, hogy mi a háztartási fogyasztásra látunk rá. A kiskereskedelmi forgalom 50-60 százalékát adják a háztartások, tehát el tudom képzelni, hogy egy, általunk nem látható rejtett tényező hozhatta a kiskereskedelmi volumen növekedését. Például a HOREKA (vendéglátó-ipari beszerzések) vagy egy-egy intézmény, költségvetési szervezet márciusi költekezése. Ezt megállapítani jelen pillanatban nagyon nehéz. Továbbra is azt látom, hogy a háztartások nagyon megfontoltan adnak ki pénzt fogyasztásra.
− Hogy áll a bizalomindex?
− Legutóbb márciusban mértük, hamarosan kijön az újabb adat. Akkor az látszott, hogy a korábbi időszakhoz képest valamelyest erősödött a fogyasztói bizalom, de a vásárlási hajlandóság indexe csökkent. Ez is alátámasztja a háztartások költekezésének visszafogását. Nagyon fontos, hogy ma több olyan napifogyasztásicikk-forgalmazó van, amelyik a jelenlegi piaci környezetben tizedére csökkentette a marketingköltségét. Egy erősödő forgalmi környezetben ez nem fordulhatna elő.
− Magyarországon áprilisban 5,6 százalék volt az infláció, messze a legmagasabb a 2,7 százalékos átlagot mutató Európai Unióban. Mi az, amit vár a 2012-es fogyasztástól?
− Ahogy mondtam, a növekedés motorja az infláció lehet, más magyarázatot nem találok az adatokra. A mi várakozásunk, illetve a többi piackutató várakozásai nem mutatnak idén fogyasztásnövekedést, a háztartások nettó fogyasztása várhatóan csökken. Nem tartom kizártnak továbbra sem, hogy 2 százalék felett lesz a visszaesés, ám inkább 1−2 százalék közötti értékkel kell számolni.
