Messze még a maastrichti deficitcél

A jelenleg feltételezett növekedési környezetben a magyar államadósság 2026-ra csökkenhet a GDP 59,4 százalékára, vagyis a maastrichti 60 százalékos küszöb alá − derül ki az MNB államháztartási technikai kivetítéséből. Az államadósság jelenleg a GDP 80,6 százalékán áll, így 14 év múlva csökkenhet az adósság arra a szintre, ahol a válság kitörése előtt állt. Az alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságszabály eléréséhez a jelenleg feltételezettnél gyorsabb növekedési pályára lenne szükség.

A következő években a költségvetés elsődleges − kamatkiadások nélkül számított − egyenlege 2016-ig csökken a különadók kivezetése és az EU-források csökkenése miatt − azt követően azonban a többlet a GDP két százalékánál stabilizálódik − így tartósan biztosított az államadósság csökkenése. A hosszú távú javulás egyértelműen a nyugdíjrendszerben végrehajtott szigorításoknak − korhatáremelés, a nyugdíjemelések korlátozása − lesz a következménye − vélekednek a jegybank elemzői.

A finanszírozási költségek csökkennek, köszönhetően a az országkockázati felár lemorzsolódásának, ám a prémium 2016-ig nem tér vissza válságot megelőző tartósan alacsony szintre. Ez a forintalapú államkötvényeknél négyszázalékos reálkamatot jelentene. Az adósság \"kinövését\" nehezíti a lassú GDP-növekedés: a technikai kivetítés 2016-tól 2,1 százalékról fokozatosan 2,5 százalékra gyorsuló ütemet feltételez, addig két százalékkal számol. A következő éveket az európai adósságválság határozza meg, a magyar gazdaság felvevőpiacainak lassú bővülésével és masszív forrásszűkével. A beruházási ráta tartósan alacsony marad, növekedésének korlátot szabhat a bankszektor alacsony hitelezési hajlandósága is. Ilyen helyzetben a foglalkoztatás, a kormányzati intézkedések ellenére, csak mérsékelten nőhet − fogalmaz az MNB. A háztartások a következő években a válság előtt felépített adósságok csökkentésére koncentrálnak, ami növekvő megtakarítási rátát eredményez, viszont moderált fogyasztással jár.

A számítások szerint a Széll Kálmán terv 2.0 intézkedései 2013-ban 338 milliárd forinttal javítják a büdzsé egyenlegét, 2014-re a hatás 421 milliárd forintot tesz ki. A központi tartalékok törlésével a GDP-arányos ESA-hiány 2012-ben 2,7 százalék, 2013-ban 2,4 százalék körül alakulhat − vagyis az MNB szerint is kikerülhet végre Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól.