Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azok a kereskedők, akik értik az inflációt, nem értik, hogy a pénzügyi elemzők miért csodálkoztak rá az erősebb áprilisi inflációra. A drágulás keretét adó üzemanyag és jövedéki termékek − mint a cigaretta − drágulása kalkulálható volt, ahogy az is, hogy húsvétkor megnő a kereslet, a kiskereskedelem pedig az adóprés miatt elszenvedett veszteségét valahol vissza kell hozza. Sőt az is borítékolható volt, hogy a kiskereskedelem most sokkal inkább enged a termelői és forgalmazói áremelési igényeknek, mint korábban, hiszen a gyenge forint miatt az import drága, a belpiacokon viszont finoman szólva sincs árutöbblet, tekintettel arra, hogy aki teheti, exportál.
Azzal együtt, hogy a kiskereskedelem és beszállítóipar egyensúlyában most kissé az utóbbi felé billent a mérleg nyelve, a kiskereskedelem se járt rosszul. Magasabb ártömegben jobb árrés érhető el, a fogyasztás pedig az élelmiszerpiacon a jelenleginél lejjebb már nem képes esni. Ám mégsem az élelmiszerárak lendítették meg a drágulást, hiszen a korábbi hónapoknál kisebb volt itt a nyomás, mindössze 4,2 százalék. Ám az üzemanyag és a cigaretta drágulása mellett egy-egy a KSH inflációs kosarában nagy súllyal szereplő termék ára is száguldásnak indult, főleg húsvét körül. Ilyen volt a tojás vagy a sertészsír, de a sertés- és a marhahús áremelkedése is jóval átlag feletti volt. Voltak persze nagy árcsökkenések is, mint például a burgonyáé, ám húsvétkor nem jellemző ennek \"túlzott\" fogyasztása.
A kiskereskedelmi szakértők szerint ha valakinek volt még kétsége, hogy a kormány adópolitikájából származó közterheket át lehet-e hárítani a fogyasztókra, annak az áprilisi inflációs adat, illetve a trend választ adhat. A szakértők azt is hozzátették, hogy ha nincs keresletélénkülés, akkor májusban, júniusban nem várható az előre jelzettnél nagyobb infláció, a kereskedő nem igyekszik nagyobb árrést kialakítani.
