Magyar cégek folyamatos készenlétben

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

− A PwC vezérigazgatói felméréséből a többi között kiderült: a vezetők 59 százaléka szerint az elmúlt egy évben sikerült megvalósítani a kitűzött stratégiai célokat. Ez azt jelzi, hogy látszik az alagút vége, ami a gazdasági válságot illeti, vagy éppen ellenkezőleg?

− Ez az adat kétféleképpen értelmezhető. Ha a válság hozta újabb és újabb kiszámíthatatlan hatások vagy a működési környezet − adórendszer, jogszabályi előírások − folyamatos változásai felől közelítünk, azt mondhatjuk, ez igen jó eredmény. Ha viszont a globális statisztikákkal vetjük össze a magyarországit, azt a következtetést kell levonni, hogy a cégvezetők sokkal kevésbé optimisták, mint kelet- és nyugat-európai vagy ázsiai kollégáik.

− Mit lát jelenleg a legnagyobb problémának a magyar vállalkozások működésében?

− Alapvetően magyar sajátosság, hogy a legtöbb vállalatnál alig fordítanak erőforrásokat az üzleti tervezésre, a hosszú távú pénzügyi stratégia kialakítására, a lehetséges forgatókönyvek elemzésére. Míg máshol a pénzügyet, számvitelt tervezésre, a döntések alátámasztására használják, nálunk a vállalatok jellemzően minden energiája rámegy arra, hogy megpróbálják elkerülni a büntetéseket, és − mindennapi tapasztalataikat alapul véve − sokan túl is dimenzionálják ezt a kérdést. Tovább ront azonban a helyzeten, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szinte lehetetlen előre gondolkodni akár a visszamenőleges törvénymódosítások, akár az adózásban folyó ötletbörze miatt. Kutatásunkban több kérdés eredményei utalnak arra, hogy a vállalatvezetők szerint jelenleg ez az egyik legfőbb kockázati tényező.

− A PwC felméréséből kiderült az is, hogy míg a globális adatok szerint a cégvezetők 68 százaléka többet szánna a tehetségpályák kifejlesztésére, a továbbképzésre, Magyarországon mindössze 47 százalékuk gondolkodik így. Attól pedig, hogy a tehetséges szakemberek elérése, illetve annak nehézségei miatt változtatni kell a vállalat stratégiáján, itthon alig tartanak − mindössze a válaszadók három százaléka −, globálisan ugyanakkor a vezetők több mint harmada. Milyen problémákat vet fel ez a hozzáállás?

− Miközben számos kutatás bizonyította, hogy a képzett, jó munkaerő kulcsfontosságú a siker elérésében és megtartásában, ezt Magyarországon továbbra is kevesen látják így. Pedig itthon éppen a nyugdíjazáshoz közeli életkort éri el az a generáció, amelynek tagjai közül sokan sikeres kis- és középvállalkozásokat vezetnek. Nekik az utódok kineveléséről is gondoskodniuk kell. Éppen ezért a PwC a következő időszakban fokozottan szeretne ezzel a területtel foglalkozni, és megfelelő gyakorlatok bemutatásával segíteni a magyar cégeknek.

− A globális adatokhoz képest Magyarországon lényegesen kevesebben számítanak arra, hogy a fogyasztói igények, a kereslet megváltozik, illetve arra, hogy a versenytársak fenyegetettsége miatt esetleg hirtelen stratégiát kell váltaniuk. Ez szintén magyar sajátosság?

− Mivel Magyarországon a cégek szinte folyamatosan fel vannak készülve arra, hogy váratlan fordulat történik a gazdaságban, ráadásul a fogyasztásban és a jövedelemszintekben is nagymértékű visszaesés történt, engem nem leptek meg ezek az eredmények.

− A piachódítás legfontosabb irányai a magyar vezetők szerint sorrendben: Németország (14 százalék), Oroszország (11 százalék), Szlovénia (11 százalék) és Románia (8 százalék), Kína nincs az élmezőnyben. Mintha ezek az eredmények arról árulkodnának, hogy egy fejezettel le vagyunk maradva a világgazdasági trendektől.

− Kína is egyre fontosabb célország, de aki külföldön szeretne terjeszkedni, logikusan először a földrajzilag és kulturálisan közelebb eső területeket veszi számításba. Sokkal érdekesebb és árulkodóbb, hogy egyre erőteljesebben érezhető az a tendencia, hogy a hazai piac szűkülése miatt egyre többen gondolkoznak az exportban, sőt akadnak már olyan vállalatok is, amelyek kifejezetten erre építik fel mind rövid, mind hosszú távú stratégiájukat.

− Ön személyesen is közreműködött a felmérés alapjául szolgáló interjúk elkészítésében. Mit tart a legfontosabb tanulságoknak a vezetőkkel folytatott beszélgetések után?

− Azok a cégek működnek sikeresen, amelyek reálisan terveztek, ruháztak be az elmúlt években, valamint nagyon ügyfélközpontúak és átláthatóan működnek. Aki nem halászott a zavarosban, és a pénzügyi, hitelfelvételi gyakorlatában a józan ész diktálta szabályokat követte, piacokat szerzett a túlfinanszírozott, alkalmazottai megtartására, motiválására kevés időt, energiát fordító versenytársaitól. Érdemes példát venni róluk.