Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fordulópontot jelenthet az idei ősz a magyarországi víziközmű-szektorban a francia Suez Environnement számára, eldőlhet például, hogy a Pécsi Vízmű Zrt. Suez-tulajdonban lévő részvényei a város tulajdonába kerülnek-e. Pécs 2009 szeptemberében többek között azért bontott szerződést a céggel, mivel drágának találta szolgáltatásait; az önkormányzat, illetve az általa alapított Tettye Forrásház Zrt. vette birtokba a vízművet. A Suez 32,3 millió eurós kompenzációs kérelmet nyújtott be a bécsi választott bírósághoz, döntés szeptember−októberben várható. Hasonló helyzet alakult ki Budapesten, itt a német RWE-csoport, illetve a Suez 1997-ben 16,5 milliárd forintért szerzett részesedést a Fővárosi Vízművekben, ezek visszaszerzését célozta meg Budapest. A Suez és a főváros végül 15,1 milliárd forint teljes tranzakciós értékről állapodott meg; eredetileg ennek jóváhagyására hívták össze a fővárosi közgyűlés mai rendkívüli ülését, a Magyar Nemzet szerint azonban csak a hónap végén döntenek, az ügylet pedig ősszel zárulhat le.
Harmadik franciaként a Veolia Environnement többek közt a szegedi és az érdi vízműben, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben érdekelt. Az új víziközmű-törvény nyomán 2015 végéig a jelenlegi 400-ról 40 közelébe eshet a szolgáltatók száma, egyes vélemények szerint a külföldi befektetők szerepének csökkenésével párhuzamosan.
Az energetikában a Veolia−EdF-tulajdonú, főként a távhőtermelésben érdekelt Dalkia Energia mellett a GdF Suez, illetve az EdF számít a legnagyobb francia eredetű játékosnak. A GdF Suez bő másfél évtizede van jelen Magyarországon, eddig csaknem egymilliárd eurót fektetett be itt − közölte lapunkkal a társaság. A jelenlegi szabályozói környezetben szinte lehetetlen további beruházásokat hozni az országba − tették hozzá −, megfelelő megtérülés és garanciák nélkül ugyanis nem jut ide az anyacégen belüli versenyben forrás. Legalább a tényleges költségek elismerésére volna szükség a szabályozott egyetemes szolgáltatási szegmens áraiban, de fontos volna a rendszeres konzultáció is az üzleti élet és a politika között.
