Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Nemrégiben kezdődött az MKB Bank internetbanki felülete, a Netbankár átalakítása. Mi indokolta ezt a lépést?
− A Netbankár Redesign projekt több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. Az általános újítási szándék mellett az is motiválta a megújítási törekvést, hogy a már évek óta használt felület indulásakor a struktúrát az akkor rendelkezésre álló szolgáltatásokra fejlesztették, az időközben létrehozott új funkciók pedig a meglévő szerkezet mellé kerültek. Így azonban az egyes funkciók egy idő után már nem alkottak szerves egészet, egységes szerkezetet.
− Mindez az ügyfelek visszajelzéseiből derül ki?
− A fejlesztést egy komoly kutatás előzte meg. Ennek során saját ügyfeleink és külsős felhasználók tízezres nagyságrendben töltöttek ki kérdőíveket. A kérdések közt szerepelt, hogy milyen új, esetleg máshol látott funkciókat látnának szívesen, illetve mely meglévő szolgáltatások használatában igényelnének több segítséget a felhasználók. A reprezentatív mintán végzett kvantitatív kutatás mellett egy kvalitatív felmérés is zajlott. Ennek keretében videokamerákkal rögzítettük, majd vizsgáltuk a használat közbeni reakciókat, a Netbankárban való tájékozódás módját, miközben a felmérésben részt vevők különböző feladatokat végeztek el a rendszerben. Általános tapasztalatunk, hogy érdemes a felhasználói reakciókat vizsgálni, mert az internetbanki felületek gyakran olyan fogalmakat vagy folyamatokat használnak, amelyek nem feltétlenül átláthatóak egy-egy laikus ügyfél számára. Legfőbb célunk az volt, hogy a funkciók bővülése kényelmesebb, átláthatóbb keretet kapjon, ami − amennyire lehetséges − a későbbi növekedés feltételeit is biztosítja.
− Miként látja az internetbankolás jövőjét, melyek lehetnek a legfontosabb funkciók?
− A válság indulásakor alacsony szinten állt a magyar lakosság pénzügyi tudatossága, a nehézségek nyomán pedig a bank is sokkal jobban meggondolta, hogy milyen fejlesztésekre költsön, azaz milyen funkciókat fejlesszen az internetbankban. A Személyes Pénzügyek funkcióval például egy olyan eszközt szerettünk volna az ügyfelek kezébe adni, amely átláthatóbbá teszi a havi költéseket és azok összetételét, grafikonon ábrázolva azokat. A jövő legfőbb fejlesztési iránya a Személyes Pénzügyek filozófiájába illeszkedően egy úgynevezett Wealth Management (azaz vagyontervezés) munkanéven futó projekt. Ez a költések grafikus ábrázolásához hasonlóan mutatja majd meg az ügyfeleknek megtakarítási portfóliójukat, potenciális hozam és kockázati besorolás, hozzáférhetőség szerint elkülönítve például a betéteket, állampapírban elhelyezett összegeket vagy éppen a látra szóló egyenleget. A funkció legfőbb célja a figyelemfelhívás, a megtakarítás, illetve különböző formái fontosságának hangsúlyozása, bemutatva például a látra szóló betétek mellett a nagyobb hozamot ígérő, de kockázatosabb befektetési termékeket.
− Milyen formában lehet felmérni az ügyfelek ilyen irányú igényeit?
− Magyarországon, mielőtt valaki értékpapírral kereskedne, kötelező a bankok számára nyilatkoznia az úgynevezett MIFID-tesztről, amely alapvetően a kockázatvállalási hajlandóságot és a befektetési formák ismeretét méri fel. Kötelezősége miatt a teszt önmagában kellemetlen procedúrát jelent az ügyfeleknek, ezért született az ötlet, hogy \"megfordítsuk\" az eljárást, azaz valamilyen módon tegyük az ügyfeleket érdekeltté abban, hogy megismerjék saját hozzáállásukat a kockázatokhoz, illetve hogy milyen típusú befektetések felelnek meg leginkább igényeiknek. A Személyes Pénzügyek az \"okos költéshez\", a vagyontervezés pedig az eszközök kockázati szintjének megismeréséhez, valamint a megtakarításra ösztönzéshez járulhat hozzá.
− Ez a megoldás igényt teremt vagy inkább választ ad a meglévőkre?
− Az ügyfeleknél általában nem közvetlen igény jelentkezik egy ilyen szolgáltatás iránt. A befektetési, megtakarítási szándék azonban már létezik, a befektetési forma kiválasztása körüli bizonytalanság az, ami miatt az ügyfelek könnyen érthető, saját preferenciáikat figyelembe vevő tájékoztatást szeretnének.
− Milyen különbség látszik a céges és magánügyfelek között?
− Internetbankot az MKB Bank ügyfelei közül 190 ezren használnak, a Netbankáron indított lakossági és mikrovállalkozási műveletek a teljes tranzakciószám több mint kétharmadát teszik ki. Minél kisebb vállalkozásról beszélünk, az igények annál inkább hasonlítanak a lakossági felhasználókéra. Emiatt az MKB Bank a mikro- és kisvállalkozások, illetve lakossági ügyfelek számára közös internetbanki megoldást nyújt. Különbséget jelent azonban, hogy a vállalkozásokat bizonyos állami szabályok − például az elektronikus adóbevallás és fizetés kötelezettsége − a lakosságnál erősebben szorítja az internetes funkciók használatára. Ebből adódóan a vállalati ügyfelek tudatosabbak is, továbbá nagyobb arányban használják az internetbanki megoldásokat is. A kisebb vállalkozások a lakossági Netbankár-felületet használják, ahol egy listából választhatják ki, hogy magán- vagy céges számláikkal kívánnak rendelkezni, tranzakciót végrehajtani.
− A nagyobb cégek már különlegesebb igényeket fogalmaznak meg?
− Nagyobb cégeknek már szükségük lehet komolyabb biztonságot nyújtó megoldásokra, például telepített, chipkártyás, több vezető elektronikus aláírását igénylő rendszerekre vagy éppen a funkciók testreszabhatóságára, vállalatirányítási rendszerbe integrálhatóságára. Emellett számos kényelmi szolgáltatás közül is választhatnak a cégek, az MKB Bank ePénzügyes funkciója például elektronikus számlatömbként működik, a közép- és nagyvállalatoknak kínált szolgáltatásaink pedig a Netbankár Business vagy a PC Bankár. Általánosságban elmondható, hogy jellemzően a klasszikus banki szolgáltatásokkal szemben fogalmazódnak meg speciális vállalati igények, mint például a napi kivonatok, vállalati hitelezési megoldások. A befektetések közül a cégek jelenleg elsősorban a likvid alapok iránt érdeklődnek.
− A távolabbi jövő fejlesztései milyen területeket célozhatnak meg?
− A Netbankár átalakítása sok szempontból előrehaladást jelent, a jövő egyik kiemelt kérdése lehet ugyanakkor az okos telefonok térnyerése. Jelenleg úgynevezett kétcsatornás azonosítást használunk az ügyfelek tranzakcióinak jóváhagyásához, a számítógépen bevitt és megjelenített adatokat az ügyfél mobiltelefonjára is megküldjük ellenőrzés végett. Amennyiben a böngészés és ez a biztonsági ellenőrzés egyazon készüléken, az ügyfél mobiltelefonján történik, ott ez a kétcsatornás azonosítás nem valósul meg. Áthidaló megoldásként egyelőre azt a megoldást követi a szakma, hogy okos telefonról csak a már meglévő partnereknek lehet utalást indítani, hiszen azokat egyszer már sms-kóddal hitelesítették az ügyfelek. Keressük azt a lehetőséget, ami egyszerre nyújtja a megszokott funkcionalitást és biztonságot, ugyanakkor a használata sem nehézkes. E három tényező gyakran egymással ellentétes, ezért fontos a megfelelő egyensúly megtalálása. Ilyen megoldás lehet az okos telefonra telepített és azon futó banki alkalmazás, egyfajta biztonsági token használata.
