Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az árnyékbanki szektorba terelheti a piaci tevékenység egy részét, ha Európában megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat − jelentette ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szerdán, az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt. Ahhoz, hogy egy ilyen adó hatásos legyen, minden országban be kell vezetni − figyelmeztetett Draghi −, mert különben az érintett tevékenységek átmehetnek olyan országokba, ahol ez nincs, vagy ami még rosszabb, az \"árnyékba\". A pénzügyi műveletek megadóztatása növeli a volatilitást, ezzel a spekulációval szerezhető nyereséget, eközben viszont rontja Európa vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Utóbbiak tekintélyes része leállt európai tevékenységével, és azt akarjuk, hogy visszajöjjenek − tette hozzá az ECB elnöke −, kérdés, hogy ehhez a pénzügyi tranzakciós adó-e a legjobb eszköz.
(Pénzügyi tranzakciós adón ez esetben nem az értendő, amit most készülnek bevezetni Magyarországon, hanem a klasszikus Tobin-adó, amelyet a részvény- és kötvényforgalomra vetnek ki.) Az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága Draghi felszólalása ellenére támogatta az Európai Bizottság (EB) azon jelentését, amely szerint az Európai Unióban be kellene vezetni ezt az adónemet. A testület ugyanakkor közölte: a terveket tovább kell finomítani ahhoz, hogy az adó a tranzakciók lehető legszélesebb körére terjedjen ki, illetve ne csökkenjen miatta az ügyletek nyeresége.
Az EB tavaly szeptemberben ismertetett javaslata szerint az összes tagállamban lehetővé kellene tenni a pénzintézetek közti tranzakciók megadóztatását, ha legalább az egyikük uniós szereplő. A részvény-, illetve kötvényforgalom esetében 0,1 százalékos adót javasolnak, a derivatívákra 0,01 százalékost, a bevételek fele az uniós költségvetésbe kerülne. A nagyok közül Németország, Franciaország és Olaszország támogatja a kezdeményezést, Nagy-Britannia azonban kezdettől fogva ellenzi − a londoni pénzvilágot érintő hatások miatt −, mint ahogy ellene vannak a hollandok és a svédek is (Svédországban korábban már kísérleteztek önállóan Tobin-adóval, de ez súlyos csapást mért az ottani bankrendszerre.)
Az ECB elnöke teljesen képben volt, amikor az árnyékbankok veszélyeire figyelmeztetett, hiszen posztja tavaly novemberi átvétele előtt ő volt a globális pénzügyi rendszer újraszabályozásán dolgozó Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) elnöke. A pénzügyi válság kezelését kézbe vevő G-20 a 2010-es szöuli csúcson az FSB-t bízta meg azzal is, hogy erősítse meg az árnyékbankokhoz sorolható pénzügyi intézmények szabályozását. A válság azt igazolta − állították egy korábbi jelentésben az FSB szakértői −, hogy az árnyékbankok rendszerszintű kockázatot jelentenek mind közvetve, mind a \"szabályos\" bankokkal való összefonódásuk miatt. A szektor megregulázásán az Európai Unió illetékesei is dolgoznak: márciusban adták ki a júniusig konzultációra bocsátott kérdéseket összefoglaló Zöld Könyvet (Napi Gazdaság, 2012. március 26.) − ezeket egy mai konferencián is sorra veszik −, az FSB menetrendje szerint pedig ez év végéig végeznek a szakértők az egyes részterületek megvizsgálásával.
