Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A VM már a múlt év végén elkészítette és elküldte Brüsszelbe a magyar termék rendelettervezetét, a notifikációs eljárás jelenleg is zajlik − reagált a szaktárca az MTI-n keresztül a közleményre. Gyaraky Zoltán főosztályvezető szerint az első uniós vélemény kifogásolta, hogy a termékjelölés piaci előnyt biztosítana a magyar termékeknek, a rendelettel a szaktárca a magyar élelmiszerek önkéntes jelölését segítené, ösztönözné.
Az OKSZ leszögezte, hogy az eredeti tervek szerint magyar termék az lehetne, amely döntő részben magyar alapanyagból, itthon készül vagy eleve itthon termelik. Az EU követelményei szerint nemzetinek akkor minősíthető egy termék, ha az utolsó jelentős munkaműveletet (hozzáadott érték) az adott országban végezték, például ez a művelet lehet a csomagolás. Így, ha a kínai babot vagy a kínai fokhagymát itthon csomagolják, akkor az az uniós előírások alapján minősíthető magyar terméknek. Lényeges kérdés, hogy az unió nem a minősítés lehetőségét kifogásolja, hanem annak a közösségi követelményekkel ellentétes szűkítését (a hazai rendelet szerint kevesebb termék minősíthető magyarnak, mint az uniós előírások szerint).
Gyaraky Zoltán emlékeztetett rá, hogy belföldön nő a magyar élelmiszerek iránti igény, de a fogyasztók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések özönében. Sok vásárló szeretne biztos lenni abban, hogy valóban azt kapja a pénzéért, amit keres, ami a csomagoláson olvasható. Ezért kívánja a tárca segíteni a magyar vásárlókat abban, hogy aki hazai élelmiszert szeretne vásárolni, az meg is találhassa a boltok polcain. A főosztályvezető megjegyezte, hogy az Európai Bizottság szakértője szerint az is lehet diszkriminatív, ha a hazai élelmiszereken a magas minőségre vagy a kézműves jellegre történik utalás. A főosztályvezető hozzátette: a bizottság megjegyzéseire, értelmezésére dolgozzák ki a magyar válaszokat.
