Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB-törvény ügyében januárban indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen az Európai Bizottság − mondta Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára hétfőn a parlament gazdasági bizottságában. A parlament elé terjesztett jegybanktörvény módosítása azokat a kérdéseket rendezi, amelyekben az unióval megállapodás született − mondta. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy a törvényből a javaslat olyan passzust is kivenne − a Monetáris Tanács (MT) tagjainak visszahívásával kapcsolatban −, amelynek törvényben tartását kifejezetten kérte az Európai Központi Bank (ECB).
A kormány praktikus szempontok szerint járt el: az Európai Bizottság hat ponton jelezte kifogásait az MNB-törvénnyel kapcsolatban, ebből négy kérdésben megállapodás született. Az alaptörvény első módosítását üdvözli az MNB − mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottságban. Számos vitás kérdést nem rendez a módosítás, amire lehetőség lenne: az egyik ilyen gond az MT bővítése, illetve a harmadik alelnök kinevezése − mondta az MNB elnöke. Ezen módosítások nem indokolhatóak, hisz sértik a stabil intézményi működést. Nem érthető, hogy miért módosította így a törvényt a parlament tavaly decemberben: sem az MT bővítése, sem az az új alelnök kinevezése nem indokolt, többek között költséghatékonysági szempontokból sem − tette hozzá Simor.
Továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy MNB-vezetők fizetésének korlátozása is sérti az MNB függetlenségét, diszkriminatív − hiszen a hasonló helyzetben levő személyeket nem érinti. Példaként említette az MNV, MFB vagy az Eximbank vezetőit, akikre nem vonatkozik a bérplafon. Simor jelezte, hogy ebben a kérdésben az MNB véleménye szintén megegyezik az ECB álláspontjával.
A mostani módosítás célja, hogy az MNB függetlenségét ne érje sérelem − mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, az IMF-tárgyalódelegáció tagja. A benyújtott törvényjavaslat a jelen formájában elfogadható: a fizetés kérdésében fennáll a véleménykülönbség, ugyanakkor a bérplafon általános − tette hozzá Rogán. Amennyiben Brüsszel nem fogadja el a kormány álláspontját, a vita alatt lehet korrigálni − nem olyan súlyú ez a kérdés, hogy ez ne történhetne meg. Az MT bővítésére nem került volna sor az MNB jelenlegi elnöke mandátumának lejártáig − vagyis ez nem érintette volna a jegybank függetlenségét. Ugyanakkor viszont a két alelnök és az MNB elnökének mandátuma egyszerre jár le, így viszont nehéz a folytonos működést biztostani − ez volt anno a bővítést lehetővé tevő javaslat mögött Rogán szerint. A jelenlegi helyzetben négy MT-tag megbízatása egyszerre jár le − tett hozzá a bizottság elnöke. A Fidesz gazdaságpolitikusa szerint az MNB és a PSZÁF összevonása szakmailag indokolható, de most ez a kérdés kikerül a törvényből. A vita végén a fideszes többségű bizottság zöld utat engedett a kormány javaslatának.
