Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
− Az elmúlt években komoly csökkenést szenvedett el a magyarországi nyomda- és papíripar. Az idei első hónapok alapján várható, hogy fordulat következik be a piacon?
− A magyar nyomdaipar mintegy 120 milliárd forintos értéket állít elő, ehhez 40 milliárdnyi papírt használ fel: 30 milliárd forintért a nagykereskedőktől, 10 milliárdért pedig azon kívülről szerezve be. Az idei első négy és fél hónap adatai azt mutatják, hogy a tavalyinál alacsonyabb mértékű csökkenésre számíthatunk idén a hazai piacon, az elmúlt 3-4 évben tapasztaltnál kisebb ütemű zsugorodás arra utalhat, hogy az itthoni piac is beáll a Nyugat-Európára jellemző 2-3 százalékos éves csökkenést jelentő szintre.
− A termékdíj változása mennyiben fékezte a piaci folyamatokat?
− A termékdíj szabályozása az idei első hónapokban megfogta a piacot, nem voltak világosak a végrehajtási utasítások, ezért a végfelhasználók nem tudták felmérni, hogy erre szánt költségvetésüket miként érinti ez a pluszösszeg (a termék típusától függően 20−42 forint kilogrammonként). Januárban és februárban ez óriási piaccsökkenést okozott, de márciusban már nem látszott a hatása, ekkor már az előző évi azonos időszakhoz képest stagnálást, áprilisban pedig már 5-6 százalékos növekedést tapasztaltunk a nyomdai területen. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy a megrendelők marketingbüdzséje merev, azaz a termékdíj 5−10 százalékos emelésével legtöbbjük ennyivel csökkenti a megrendelési volument, így összességében mindenképpen visszafogó hatásra számítunk. A rendelésállomány alapján májusban biztosan fennmarad a március−áprilisi növekedés, idén összességében 2-3 százalékos csökkenés várható a nyomdai területen.
− Mire számít saját értékesítése szempontjából az Antalis Magyarországon?
− Az Antalis 2012-re 8-9 százalékos árbevétel-növekedéssel számol, ami a tavalyi 8 milliárddal szemben 8,7 milliárd forintot jelenthet. Ezt alátámasztja az is, hogy a papírárak jelenleg mintegy 4 százalékkal magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, illetve májustól újabb, kisebb mértékű emelkedés várható. Négy üzletágunk közül három növekvő piacot jelent, a csomagolóanyagok és a vizuális kommunikáció területén két számjegyű, az irodai papírok értékesítésében 5 százalékos bővülésre számítunk, a nyomdai termékeknél pedig stagnálást várunk a hazai piac 3 százalékos visszaesése ellenére. A költségek tavalyi jelentős csökkentése idén 120 millió forintos megtakarítást jelent, további ilyen lépésekre nincs szükség, idén kisebb mértékű létszámbővítésre is készülünk.
− Ebben a helyzetben az export jelenthet kiutat a nyomdai vállalkozások számára. Látszanak kedvező változások ezen a téren?
− A magyar nyomdák exportképessége jelentősen javult, és egyre inkább alkalmas a belföldi megrendelésállomány csökkenésének ellensúlyozására. Egyesek külföldi irodával, mások brókerek segítségével igyekeznek javítani pozícióikat, alig tudni olyan szereplőről, amely ne az export fejlesztésén gondolkodna. Egy 100 millió forint árbevételű nyomdánál az országon kívüli értékesítésnek már 10 százalékot kell jelentenie, az 500 milliós kategóriába tartozó nagy nyomdáknál 20, míg az egymilliárd forint feletti forgalmat elérő óriás nyomdáknál akár 30-50 százalék is lehet az export részaránya. A hazai technológia fejlett, gyakorlatilag teljes mértékben megfelel a nyugati színvonalnak, a cégek jó része már elsajátította a vállalatirányítási mechanizmusokat, a cash-flow kezelését, illetve ismeri az árazási technikákat is.
− Számokra lefordítva, milyen exportvolumenre lehet szükség a hazai piac szűkülésének ellensúlyozására?
− A 120 milliárd forint nyomdai árbevételből tavaly mintegy 10 milliárdot tett ki az export. A hazai papírfogyasztás 500 millió forinttal csökkent a nagykereskedőknél, illetve 400-500 millióval a nem kereskedői oldalon (utóbbi a piac negyedét adja). A nyomdaipar 40 milliárd forint értékben használ papírt, egymilliárdnyi papírfogyasztás-csökkenés kb. 3 milliárd forintnyi nyomdai felhasználáscsökkenést jelent, azaz minimum ennyivel kell növelni a forgalmat, hogy a kapacitáskihasználtság ugyanakkora maradjon, így idén minimum 13 milliárdos kiviteli értéket kell elérnie a szektornak a csökkenés elkerüléséhez.
− A külföldi aktivitás elsősorban milyen földrajzi és iparági területeket érint? A régiós versenyben hogyan szerepelnek a magyar nyomdák?
− A magyar nyomdák elsősorban a német, osztrák, skandináv, Benelux államokbeli versenytársaktól nyerhetnek el megrendeléseket, de komoly piac Oroszország is. A skandináv államokban, Oroszországban és a Benelux államokból jellemzően könyveket rendelnek, Németországban és Ausztriában pedig inkább marketingkiadványokat. Egy magyar nyomda 5-10 százalékkal alacsonyabb árakat tud kínálni a nyugati vállalatokhoz képest, az ott megszokott minőségi színvonalon. Régiós szinten ez körülbelül a lengyel szektor szintjének felel meg, a cseh és a szlovák nyomdák azonban az itthonihoz képest két-háromszoros exporthányaddal működnek, tehát agresszívan kell továbbfejleszteni az exportot.
− Mindezek alapján várható, hogy tovább koncentrálódik a magyarországi nyomdapiac?
− Tavaly év végén 600 ofszetnyomda működött, a várakozások szerint idén ez a szám már 500 alá kerülhet, 2014-re pedig 300 körüli szereplőt várunk. Emellett erős koncentráció látszik a vizuális kommunikációs nyomdák piacán is, a néhány évvel ezelőtti 500-600 nyomda közel fele szűnhet meg a következő két évben. A digitális nyomdák szerepe Magyarországon várhatóan nem lesz jelentős, szemben a korábbi várakozásokkal, nem alakult ki az ilyen üzemek hálózata, a digitális nyomdagépek tulajdonosai jellemzően az ofszetnyomdák és a copy shopok. Az itthoni nyomdák gépparkja modern, így jelentős beruházások sem idén, sem jövőre nem várhatók.
