A Magyarországgal szembeni totális bizalmatlanság időszakát éljük, a pénzpiacok türelme fogy, amit a hitelminősítők is nyomatékosan jeleztek − fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a társaság tegnapi tájékoztatóján. Az elemző szerint a bajt tetézi, hogy a gazdasági és politikai elvárások egy kalapba kerültek, nehezítve, hogy méltányos és átlátható tárgyalássorozat induljon. A bizalmat belső erőforrásokra támaszkodva lehet megteremteni, például sikeres gazdaságpolitikával, azonban Magyarországon ez egyelőre nem látszik − Török úgy látja, a jelenlegi gazdaságpolitika inkább fokozza a bizalmatlanságot, azaz olyan paradox helyzet alakult ki, hogy a tárgyalások megkezdéséhez is bizalomerősítő belső erőforrásokra épülő gazdaságpolitikára van szükség.
A piac szerkezeti reformokat vár a gazdaságpolitikától, ezek keretében jövedelemátcsoportosításra is sor kerülhet sor, mivel a vállalati különadó-bevételek már jövőre hiányoznak majd a költségvetésből. A Raiffeisen ráadásul idén enyhe recesszióra számít Magyarországon, ami a nagy eséllyel a lakosságot terhelő jövedelemátcsoportosítást indokolhatja. Török szerint a konvergenciaprogram brüsszeli elfogadásával leghamarabb nyáron írhatják alá az EU−IMF-megállapodást, a hazai piacra nehezülő nyomás ekkortól kezdhet enyhülni, amit elsősorban a hosszú oldali hozamokon lehet majd érezni.
A megállapodást követően legalább 50, de inkább 100 bázispontot ereszkednének a hozamok a 10 éves lejáraton, ezt követően a jegybanknak is lehetősége nyílhat a kamatvágásra. Az év végére 6,5 százalékos alapkamatot várnak a bank elemzői, akik szerint a forintpiacot is stabilizálhatja a megállapodás, az év végére 285 forintos eurókurzusra számítanak.
A várható intézkedések elégségesnek bizonyulhatnak a nemzetközi piaci hangulat megtámasztásához az elemzők szerint, ez pedig szintén a magyar piaci bizonytalanságok rendezését vetíti előre az év második felére.
