Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A sertéshús fogyasztói ára az első negyedévben 11-12 százalékkal nőtt, ami azt jelzi, hogy a termelőknek sikerült átverniük a kiskereskedelmen emelési igényeiket. Azt azonban nem tudni, valójában mekkorára tettek javaslatokat − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. (A beszállítói szerződések egyediek, ezeket jellemzően nem árulják el a kereskedők.) A húsipar részéről sem húsvét előtt közvetlenül, sem a téli időszakban nem mutatkozott feszültség, ami arra enged következtetni − véli Vámos −, hogy az ágazat jobb pozícióban van pillanatnyilag, mint a korábbi években.
Ezzel szemben Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző években is veszteséges volt az ágazat. A helyzetet pedig tovább rontotta, hogy a tavalyi második félévben Európában 30 százalékkal drágult az élő sertés, amit csak súlyosbított a gyenge forintárfolyam hatása. Az idei első két hónapban ugyan megtorpant az élő állatok áremelkedése, de a visszarendeződés még nem kezdődött meg. Épp ezért a gyártók folyamatos áremelésekre kényszerültek − cégenként eltérő mértékben és stratégiák mellett.
Ami a következő fél évet illeti, nagy kérdés, mi lesz az átvételi árakkal, ugyanis az aszályos időszak miatt nem tudni, hogyan alakul a takarmány ára. Legalább ilyen fontos kérdés a forint árfolyama; sertésből idehaza kevés van, de az uniós piacon van árualap, ami elvileg szinten tarthatná az itthoni árakat, ám a gyenge forint miatt az import árfelhajtó tényező. (Nagyjából 270-280 forint euró/forint árfolyam mellett drága az import és hajt hasznot az export.) Éder szerint mindenképp folytatódik majd a feldolgozók áremelése, mert egyrészt még mindig csak a tavalyi élőállat-drágulás hatását próbálják elismertetni, másrészt ha újabb alapanyag-drágulás lesz, akkor enélkül csak a cégek vesztesége nőne.
Az biztos, hogy a magyar húsipar főként magyar tulajdonban levő egységeinek koncentrálódása elősegítette az árpozíciók javítását a kereskedelemmel szemben. Ma már korántsem a kereskedelem diktál, jelzi ezt a húsvéti időszak is. Csak akkor mutatkozott némi felzúdulás az iparban, amikor egy-egy kereskedő 1000 forint alá ment a \"sonka\" kilónkénti árával, de mint kiderült, ez nem volt beszerzési ár alatti értékesítés.
A jelenlegi forintárfolyam segíti a baromfi-feldolgozók áremelési törekvéseit is: a március végi emelést azért sikerült keresztülvinni, mert a láncok nem tudták importból pótolni az áruhiányt − mondta a Napi Gazdaságnak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. A feldolgozók már a következő körös drágításról egyezkednek a kiskereskedelemmel, és az elnök szerint 50 százalékos esélyük van a megegyezésre: legkésőbb májusban várható egy újabb 4−6 százalékos áremelkedés, ami hasonló mértékű drágulást jelent a fogyasztóknál is. Még ez sem javítja azonban a feldolgozók jövedelmezőségét, mivel lényegében csak az élőállat- és takarmánydrágulást fedezi, az energia- és az üzemanyagárak elszabadulását vagy a minimálbér jelentős emelésével járó költségeket nem − tette hozzá Bárány László. Azt még nem lehet látni, szükség lesz-e újabb emelésekre: ez függ az új termés mennyiségétől, a takarmányok és az energia árától, de a vásárlóerő alakulásától is. Az elnök szerint eddig inkább azt tapasztalták, hogy a sertéshús rovására növekszik a baromfifogyasztás.
