Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehéz napokat él a magyar kormány: az elvileg vasárnapra elkészítendő konvergenciaprogramban arra kell választ adni, hogy milyen intézkedésekkel tartja kordában az idei költségvetési folyamatokat, és ami még fontosabb, hogy jövőre milyenekkel kívánja leszorítani a hiányt a GDP 2,2 százalékára. Idén 150 milliárd, 2013-ban további 400 milliárd forintos csomagot kell összerakni − az egyetlen segítség az lehet, hogy a növekedés idén beindul. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy közben meg kell kezdeni a válságadók kivezetését. A bankadó csak az idén 187 milliárd forint bevételt hoz, az ágazati különadókból (telekom, kereskedelem, energiaszektor) 155 milliárd folyik be.
Az ígéretek szerint 2013-ban a különadókat megfelezik − vagyis mintegy 140 milliárd forintot kell pótolni. Ennek lehet a forrása a sajtóban tesztelt pénzügyi tranzakciós adó; a sokfelé emlegetett Tobin-adóval szemben minden pénzügyi műveletre kivetnék, így a magánszemélyek átutalásaira is. A további elképzelések szerint jövőre megszűnne az eva, ami papíron többletbevételt hozhat, ám az egyszerűsített adó létjogosultságát a gazdaság fehérítése alapozta meg, így kétséges, hogy ez így lesz-e.
Ötletelés az autósok zsebére
Az elmúlt hónapokban sorra merültek fel olyan ötletek, amelyek komoly egyszeri vagy folyamatos bevétellel kecsegtetnek: ide sorolható a főútvonalakon működő elektromos díjfizetési rendszer. A Széll Kálmán terv szerint a használatarányos útdíjrendszernek 2013-tól kellene működnie, ám erről tavaly ősszel lemondott a kormány − februári döntése értelmében most jövő júliusra tervezik az indulást. A rendszer az első teljes évben 80 milliárdos nettó bevételt hozna, így az évközi bevezetéssel 40 milliárdot nyerhetne az állam. Az elektronikus sarcot első körben a kamionokra terjesztenék ki, más elképzelések szerint a teljes magyar autópálya-hálózaton fizetni kellene a személygépkocsiknak is.
Januárban vált ismertté, hogy a nemzeti fejlesztési tárca Magyarországon is kialakítaná a regionális rendszámok rendszerét, ami az autók rendszámtáblájának kötelező cseréjével járna. Ez 12 milliárd forintot jelentene a közlekedési hatóságnak − végső soron az államkasszának. Az NFM azonban gyorsan visszavonulót fújt, mondván, a rendszámcsere \"önkéntes\" lenne és felmenő rendszerben, az aktuális műszaki vizsgához kötve vezetnék be − ha egyáltalán.
Folyamatos reformkényszer
A kormány mozgástere bevételi oldalon − leszámítva az előbb vázolt \"unortodox\" bevételeket − kimerült, bár a jövedéki adókról még biztos lesz szó. A 27 százalékos felső áfakulcs további emelésére nincs érdemi lehetőség, jóllehet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy írásában felvetette a 30 százalékot, egy ötkulcsos áfarendszer bevezetésével párhuzamosan. Az áfaemelés viszont már rövid távon a feketegazdaság bővülését, így az adóbevételek csökkenését hozná magával, főleg alacsony növekedési környezetben. A kormány a bevételi oldalon egyedül az szja-rendszerben léphetne igazán − ám gazdaságpolitikájának pillérre az egykulcsos adórendszer, feladása még most sem várható
Eközben a kiadási oldalon a kormány folyamatos \"reformkényszerben\" működik, ami valójában a kiadáscsökkentést takarja − ennek részeként a gyógyszerkiadásoknál az idei százmilliárdos lefaragáson túl további 20-30 milliárdos spórolást rendeltek el. Megtakarítások várhatók a rokkantnyugdíjaknál − a következő hónapokban hullhatnak ki a rendszerből azok, akik nem vették fel a kapcsolatot a társadalombiztosítással és így megszűnik az ellátásuk.
Állandó napirendi pont a közlekedés reformja is − ezzel már a Bajnai-kormány is adós maradt, de az Orbán-kormánynak sem sikerült még előrelépnie. Az aktuális javaslat szerint − visszanyúlva az SZDSZ-es Kóka János vezette Gazdasági Minisztérium ötletéhez − a Volán és a MÁV párhuzamos kapacitásainak leépítését szorgalmazzák a MÁV javára. A kihasználatlan szárnyvonalakat megmentő Fidesz nem tervezi újbóli bezárásukat, csak a járatok drasztikus csökkentését.
Az IMF-megállapodás az első mérföldkő
A konvergenciaprogram célja − elvileg − az eurózóna-tagságig vezető út felvázolása lenne, de Magyarországnak nincs euróbevezetési dátuma és addig nem is érdemes beszélni róla, amíg az ország pénzügyi helyzete nem rendeződik hosszú távra. A kormány ugyan minden trükköt bevet az állampapír-vásárlási kedv fokozása érdekében, ám a piac szemszögéből nézve világos, hogy az út első mérföldköve az EU/IMF-hitelszerződés aláírása lenne. A kormány tavaly novemberben szóban elkötelezte magát, ám a tárgyalások addig nem kezdődhetnek el, amíg a Magyarország ellen folyó uniós kötelezettségszegési eljárások nyugvópontra nem jutnak.
