Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításai GDP-arányosan bővültek ugyan, a vállalati ráfordítások azonban alacsonyak; sok a jó és megvalósítható ötlet, de elégtelen azok menedzselése, az informatika pedig kitörési pont lehet az innovációban − derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) gondozásában megjelent \"Vállalati KFI jelentésből\". A jelentés szerint Magyarországon az innovációt megalapozó k+f ráfordítások 2001 és 2009 között a GDP 1 százalékát sem érték el, 2009-ben azonban 1,17, 2010-ben pedig 1,16 százalékot értek el, azonban ez a mérték is elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól. A vállalati k+f ráfordítások aránya 2010-re elérte ugyan a 61 százalékot, de ez is elmarad a fejlett országokra jellemző kétharmados mértéktől − Magyarország a 19. helyen áll a tagállamok között. A jelentés szerint a k+f+i területen a legnagyobb kihívást a kevés high-tech vállalkozás, az ugyancsak alacsony számú, a globális piacon is versenyképes szolgáltatás és termék és az alacsony nemzeti szintű k+f+i ráfordítás jelenti, de gond a természettudományos és műszaki szakemberek alacsony száma és a szabadalmi aktivitás elégtelensége is − írta az MTI-Eco.
