Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korrigált hatósági termelői árakkal végül nagyobb problémák nélkül vészelték át a kapcsolt termelők az elmúlt fűtési idényt, a következő szezonra azonban továbbra is szükségesnek tűnik az árak és az árképzés felülvizsgálata − mondta a Napi Gazdaságnak Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) április elsején hivatalba lépett elnöke. A gázalapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek kötelező áramátvételi (kát) támogatási rendszere tavaly szűnt meg, a támogatást a hő oldalára helyezte át a szaktárca.
Az MKET tagjai közé jelenleg 51 cég tartozik, ezek többsége veszteséggel számol 2012-re, több piaci szereplő jelentős költségcsökkentésre kényszerült az elmúlt időszakban, ami végső esetben akár a karbantartási költések lehetőségek szerinti visszafogását is jelenthette. A karbantartások esetleges visszavágására pedig előfordulhat, hogy megmozdulnak a biztosítók, majd ennek hatására a finanszírozók is − tette hozzá Rudolf.
Az árképzési rendszer és az árak felülvizsgálatáról az elnök szerint egyelőre nem folynak egyeztetések a Magyar Energia Hivatallal (MEH), az MKET jelenleg a fűtési szezon végén tagjainak pontos helyzetét méri fel. Az árrendszer egyik alapvető problémája, hogy az bizonyos költségeket nem ismer el indokoltnak, így a jogszabályban meghatározott (2,5 és 4 százalékos) nyereséget sem realizálják a vállalkozások. A kapcsolt termelés számos előnyt jelent az országnak, elsősorban a kibocsátáscsökkentés és a hatékonyság szempontjából, ezért kár lenne az árrendszer finomhangolásának elodázásával ellehetetleníteni a szektorbeli szereplőket − fogalmazott az elnök.
A kapcsolt termelők költségstruktúrájában a tüzelőanyag − vagyis a gáz − átlagosan akár 80 százalékos részarányt is képviselhet − ezen spórolni szinte lehetetlen. A kormány korábban az MVM Zrt.-n keresztül ígért ugyan olcsóbb gázt a termelőknek, ezzel azonban a tapasztalatok alapján alig éltek a cégek. Ez a forrás valódi árelőnyt nem jelentett, ráadásul későn (tavaly májusban) hirdették meg, de a versenyt valamennyire élénkítette. A tüzelőanyaggal kapcsolatban szintén problémás pont az MKET szerint a termelői árak meghatározása kapcsán a gázárváltozások elismertetésének gyakorisága − erre most évente egyszer van lehetőség, holott a gázárak többször is változnak egy évben.
Egyes információk szerint a legújabb forgatókönyvek a szlovák−magyar gázvezeték megépülésével ígérnek olcsóbb gázforrást az erőműveknek. Az 50 megawatt teljesítmény alatti kapcsolt termelők június 30-ig a magyar áramtőzsdén értékesíthetik az áramot, azonban ehhez csak a hazai termelő kapacitás 4 százaléka csatlakozott, az elért ár pedig sok esetben csak a változó költségeket fedezte. Nyáron a kapcsolt erőművek és gázmotorok többsége egyébként leáll, a szolgáltatók ebben az időszakban a hőt nagyrészt kazánokkal termelik meg, a nagyobb egységek rendszerszintű szolgáltatásokkal juthatnak pluszbevételhez.
A fejlesztési minisztérium várhatóan a héten mutatja be a távhő-, illetve az erőmű-fejlesztési cselekvési terv koncepcióját, az MKET egyik fő célja, hogy mindkét stratégiai dokumentumban megfelelő súllyal szerepeljenek a kapcsolt termelők. Az itthoni fejlesztések szempontjából nem lényegtelen, hogy a kogenerációs erőműveknek mekkora szerepet szánnak a szabályozók a cselekvési tervekben, hiszen a szektor Rudolf szerint rugalmasságával is hozzájárulhat a magyar áramtermelés stabilitásához. A szektor támogatásáról szóló vitákban korábban felmerült a kapcsolt bizonyítvány bevezetése, ami nyugat-európai példák alapján megfelelő alternatívája lehet a kát-rendszernek, jelenleg azonban úgy tudni, nem zajlik ilyen előkészítő munka a szaktárcánál.
