Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyilvánvalóan lesz közvetlen és azonnali eredménye is a piacon annak, hogy Széll Tamás, a Michelin-csillagos Onyx étterem sous-chefje bejutott a világ legrangosabb nemzetközi szakácsversenye, a Bocuse d\'Or döntőjébe. Az pedig külön figyelemre méltó, hogy a 19 országból a magyar csapat kilencedikként ment tovább, úgy, hogy magyar eddig nem jutott túl a selejtezőkön − vélik egybehangzóan a hazai gasztronómiai szakemberek. Ugyanezen az állásponton van Niszkács Anna, az Onyx étterem pr- és marketingvezetője is. A Bocuse döntőbe jutás az Onyxnak is siker, ami pedig Magyarországot illeti, jobbat tesz hírnevének, mint egy osztrák autópálya mentén elhelyezett magyar országimázskép. Niszkács Anna kiemelte: Széll Tamás mögött komoly és felkészült csapat áll, többek között a Gerbeaud Ház szakemberei is, illetve a hazai gasztronómia megújulásában komoly szerepet vállaló Bíró Lajos, a Bock Bisztró séfje, aki mint a magyar csapat elnöke, zsűritag is volt a versenyen.
amelyik kifejezetten a csúcsgasztronómia iránt érdeklődik
Széll Tamás szereplése rövid időn belül eredményeket hozhat a magyar középkategóriás éttermekben is − mondta lapunknak Mautner Zsófi ételkritikus, gasztroblogger. A felső kategória alapvetően rendben van már, a középkategóriás és az az alatti éttermekkel vannak gondok, amiben persze szerepe van a magyar fogyasztók alacsony igényeinek is. A Bocuse mindenképpen megvilágítja a csúcsgasztronómiát és széles körben formálja a fogyasztói közvéleményt. Jókuti András, a vilagevo.blog.hu szerzője szerint az is lehet, hogy már most van hozadéka a szereplésnek, \"ki tudja, hány ifjú szakács ütött fel receptkönyveket és döntötte el, hogy felküzdi magát a nemzetközi élmezőnybe\". Ha csak egy, már az is siker. Jókúti is úgy véli, hogy a Bocuse-szereplés formálja a közvéleményt és az éttermek kínálatát. Ennél azonban fontosabb, hogy a magyar szereplés új lendületet adhat a felső és középkategóriás étterempiac forgalmának.
A magyar fine dining piacba az elmúlt öt évben dőlt a pénz, a csúcséttermek kialakítására egyenként 100−300 millió forintot költöttek, ami alaphangon 3−3,5 milliárd forint \"külalaki\" beruházást jelent összesen. Közben a középkategóriás éttermek piaca is fejlődött, egyre több nívós borozó és bisztró nyitott meg, egyenként 30−60 millió forint befektetéssel. A jelenlegi piaci igények azonban nem mutatnak megtérülési lehetőséget (főleg nem a felső kategóriában). Ráadásul azok a tulajdonosok, akik a legtökéletesebbet szeretnék, meg sem állhatnak a fejlesztésekkel. \"Ez egy ilyen szakma\" − mondta lapunknak korábban Gerendai Károly, a Costes társtulajdonosa. Az étterem hírek szerint a Dorottya utcába készül, ahol lehetőség lehet a fejlesztésekre − ezt Gerendai is megerősítette, ám hozzátette, megállapodás még nincs a költözésről.
A Bocuse-szereplés nemcsak a magyarok igényeit erősítheti, komoly hatása lehet a turizmusra is. A gazdasági szakemberek szerint olyan fogyasztói kör ismerheti meg Magyarországot, amely kifejezetten a csúcsgasztronómiára, a csúcsvendéglátásra \"kódolt\". Vélhetően eddig fogalmuk sem volt arról, hogy nekünk már van ilyen piacunk, sőt a vidék is felzárkózik (nagyon lassan) Budapesthez. Az ilyen vendégek kiszolgálására külön szolgáltatási iparág jöhet létre − más kérdés, hogy a szakemberek szerint a turisztikailag legfontosabb régióink (Budapestet kivéve) mind infrastrukturálisan, mind szakértelemben felkészületlenek a fogadásukra.
