Magyarország az élvonalba tartozik a Bosch-csoporton belüli versenyben

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

− December elsejével került a Robert Bosch Kft. élére, az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján hogyan látja a cégcsoport helyzetét Magyarországon?
− Magyarország a Bosch globális szervezetében kiemelt szerepet tölt be, a hatvani gyár például több mint háromezer dolgozóval a csoport világszinten legnagyobb autóelektronikai egysége, a miskolci gyár pedig a maga nemében Európában számít a legnagyobbnak. A Budapesti Fejlesztési Központ márciusban vette fel hétszázadik mérnök dolgozóját − ezzel Németország után a második legnagyobb fejlesztőközpont címét tudhatja magáénak Magyarország a csoporton belül. A 11 tagú itteni vállalatcsoport árbevétele az ország GDP-jének közel két százalékát teszi ki. A Bosch világszerte több mint 300 ezer főt foglalkoztat, tavaly csaknem 20 ezer új munkahelyet hozott létre, ebből 10 ezret Európában, 5 ezret Németországban, 1700-at pedig Magyarországon. A társaság három legnagyobb itteni gyára − a két miskolci és a hatvani − pedig együtt összesen hétezer főt foglalkoztat.

− Milyen tervekkel érkezett Magyarországra?
− Az első lépés a termelés konszolidálása lesz, új gyárak nyitása helyett a meglévők fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A Bosch az elmúlt öt évben több mint 500 millió eurót fektetett be Magyarországon. A fejlesztési központ 700 fős létszáma idén 800 fölé emelkedhet, emellett mintegy száz mérnök dolgozik a fejlesztéseken a miskolci kéziszerszámgyárban is. Az idei év tehát elsősorban a megkezdett fejlesztések véglegesítéséről szól majd. A budapesti központ új épületének első ütemét a tervek szerint jövő tavasszal adjuk át, a következő fázis építése pedig ezt követően indul. Az új épületben több részleg is egy fedél alá kerül, ami a szinergiák fokozottabb kihasználását teszi lehetővé.

− Várható, hogy folytatódik a 2011-re jellemző intenzív beruházás a cégcsoport részéről?
− Várhatóan több száz új munkahely jön létre a miskolci gyárban, új termékek gyártása is érkezhet. Az egyik legutóbbi termék például, amelynek gyártása Miskolcra került, az eBike, azaz az elektromos rásegítésű kerékpár motorjának gyártása. A Bosch folyamatosan elemzi, hogy a működési területén belül hova, milyen termelési-fejlesztési folyamatokat érdemes telepíteni a költségszintek szempontjából. A bővítés fizikai lehetőségei adottak mindkét itteni egységben, az eredmények függvényében pedig az anyacég nagy valószínűséggel megteremti a lehetőségét annak, hogy új termékek és folyamatok érkezzenek ide. Ezzel kapcsolatban azonban globális verseny folyik a leányvállalatok között, amely versenyben Magyarország az élvonalba tartozik.

− Az előzetes globális számok jelentős bővülésről szóltak, várható, hogy Magyarországon is hasonló tendencia érvényesült?
− Az elmúlt év jelentős kihívásokat hozott a társaságcsoport számára világszerte, az európai és azon kívüli hitelkrízis közepette a vállalat globális árbevétele − története során először − túllépte az 50 milliárd eurót, ami közel kilenc százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. A konkrét adatok említése nélkül annyi elmondható, hogy az itteni forgalomban is szignifikáns növekedést tapasztaltunk, minden üzletágunk bővült tavaly. A társaság globálisan és Magyarországon nemcsak elérte, de már meg is haladta a válság előtti termelési szintet.

− Mi határozza meg ezt a kiemelt szerepet, a magyarországi működés versenyképességét?
− Magyarország a csoport hét országot lefedő Adria-régiójának központja, ezek az országok jelentős új piacokat is jelentenek, akár a fotovoltaikus energiatermelő rendszerek, akár az elektromos mobilitás tekintetében. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb tényező a humán erőforrás − a magyarországi munkatársak kiváló képzettsége mellett a német kultúra iránti affinitás, illetve a német és/vagy angol nyelv ismerete is szerepet játszik ebben, bár utóbbi korábban okozott problémákat, de mára egyre kedvezőbb a helyzet. A tervek között szerepel a magyar, illetve ezzel párhuzamosan a női vezetők csoporton belüli arányának emelése, a globális cél, hogy a helyi vezetők 90 százaléka valóban helyi szakember legyen. A cégcsoporton belüli motivációt nemzetközi karrierlehetőségek segítik, jelenleg mintegy 70 magyar kolléga dolgozik a Bosch szervezetében külföldön, tavaly ráadásul Európában 20 ösztöndíjat ítélt oda a vállalat kiemelkedő tehetségeknek, négy esetben magyar hallgatónak.

− Mit hozhat a jövő, csökkenhet az autóipar túlsúlya a Bosch tevékenységében?
− Nagy növekedési lehetőségeket a feltörekvő piacok jelentenek: Ázsia bizonyos részei, Dél-Amerika, de jelentős bővülést várunk a nyugat-európai életszínvonal felé közelítő közép- és kelet-európai piacoktól is. A hagyományos motorok ugyanakkor továbbra is meghatározók maradnak a járműgyártás területén, a következő évtizedben egészen biztosan többségben ilyen meghajtású járművek közlekednek majd az utakon − ezeknél kiemelten fontos a hatékonyság növelése, ennek eszköze a szintén Miskolcon készülő start-stop rendszer, amely bizonyos helyzetekben leállítja a motort, csökkentve ezzel a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Az autóipar tehát továbbra is meghatározó marad, azonban a tervek a többi üzletág − a fogyasztási cikkek, épülettechnológia, ipari berendezések − folyamatos bővítéséről szólnak, így várhatóan némileg (60-ról 50 százalék közelébe) csökkenhet a szektor részaránya a Bosch árbevételében a következő években − ez azonban nem értékbeli visszaesést jelent, hanem a más területek bővülését.