Az Európai Bizottság (EB) az Európai Bíróság elé idézte Magyarországot a távközlési szektor magyar különadója ügyében, mert véleménye szerint a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat − jelentette be Olivier Bailly, a bizottság szóvivője tegnap. Az EB egyelőre nem kéri bírság kiszabását. A különadó a 2010 októberében bevezetett ágazatai különadók (válságadók) egyik eleme, amelyet Magyarország az áht egyensúlyának javítása érdekében vetett ki.
Brüsszel értelmezése szerint az uniós távközlési jogszabályok alapján az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek az államkassza gyarapításának eszközei. Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie − hangzik az érvelés. Magyarországot az EB amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekeltekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól. A különadó mértéke a bruttó árbevételtől függően 0 és 6,5 százalék között változik, az abból befolyó költségvetési bevétel nagysága meghaladja az évi 200 millió eurót.. E díjtétel versenytorzító és jelentősen akadályozza a digitális menetrend célkitűzéseinek elérését is − véli a bizottság. Az Európai Bíróság várhatóan másfél-két év vizsgálódás után dönt majd az ügyben. Ha a magyar állam veszít és visszamenőleg vissza kell fizetnie az adóbevételt, az akár 200 milliárd forint kiadást is jelenthet.
A magyar kormány sajnálattal, de tudomásul veszi, hogy a távközlési különadó ügyében a kötelezettségszegési eljárásban az indoklással ellátott véleményre 2011. november 29-én adott magyar választ és érveket az EB elutasította és bírósághoz fordult − adta hírül a nemzetgazdasági tárca. Budapest továbbra is meg van győződve arról, hogy a hatályos magyar szabályozás teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal. (A telekomadónak a Magyar Telekomot érintő hatásairól írásunk a 14. oldalon.)
